A világon 75 országban összesen 85 tőzsde található.
Európai értéktőzsdék
(38 tőzsde)
Athens Stock Exchange (ASE)
Először 1876 - ban nyitotta meg kapuit és egészen 2007 - ig Psirisben volt megtalálható Athén központjától nem messze a Sofocleous utcában. Ezért szokták Sofocleousnak nevezni néha. A helységet kiadták és ezért elköltözött a központja az Athinon utcába. 2007 júliusában a görög parlament meghozta az engedélyt, hogy az ASE kereskedhessen az európai tőzsde piacon és csatlakozzon az európai unió főbb tőzsdéihez.
2004-ben kb. 280 millió eurós forgalmat bonyolított.
Tőzsdei cégek piaci kapitalizációja 2004-ben 250 milliárd euró volt.
A tőzsde piaci kapitalizációja 2004-ben 250 milliárd euró volt.
1894 november 1-én alapították és egészen a második világháborúig Jugoszláviában működött. Hivatalosan január 2. kezde meg a kereskedést a Bosnia Hotel épületében. 1953-ban bezárták, mivel nem illett bele az új szocialista gazdasági rendszerbe. 1989-ben újra megnyitották Jugoszláv Főpiac (Yugoslavian Capital Market) néven, de az ország szétszakadása után visszanevezték Belgrádi Értéktőzsdének (Belgrade Stock Exchange). 2001-ben nagy privatizáció indult meg és az értéktőzsde magán államkötvényekkel és értékpapírokkal kezdett kereskedni. Egy évvel később a Szerb KÖztársaság kötvényeivel is kezdett kereskedni. 2004 szeptemberében a Belgrádi Értéktőzsde felvételt nyert az Euro-Ázsiai Értéktőzsde Föderációjába (Federation of Euro-Asian Stock Exchanges).
Jelenleg a tőzsde 90 tagot számlál.
Tőzsdei cégek piaci kapitalizációja 2006 végén 10,2 millió euró volt.
A Belex15 tőzsdeindex 58%-ot emelkedett 2006-ban az előző évhez képest. A forgalma pedig 1,1 milliárd euró volt ugyan abban az évben.
1990-ben a szlovák köztársaság pénzügyi minisztériuma határozatott hozott a Pozsonyi Értéktőzsde (Bratislava Stock Exchange) megalakításaára, mint részvényes betéti társaság. Az első kereskedés 1993. június 30. án kezdődött meg. 1994. június 6. án sikerült elindítani az internet alapú kereskedést.
Forgalom 2008 júniusában 1 743 397 243 euró volt.
A cégek piaci kapitalizációja 2006-ban 428,7 milliárd SK-kötvényekre, és 153 milliárd SK részvényekre.
1882. december 1. nyitott meg a Bukaresti Kereskedelmi Kamara épületében. 1916-ig viszonylag alacsony volt a piaci aktivitása, mivel az első világhávorúra készült a kereskedés fel is lett függesztve. A kereskedés a háború után hirtelen növekedésnek indult rengeteg új cég és erős befektetőnek köszönhetően. Az erősödés elsősorban a szállításnak és a banki részvényeknek volt köszönhető, 1925 után olajcégekkel való spekulációval hoztak forgalmat. A tartós emelkedés után 1929-ben a New Yorki Tőzsde fekete napjától erős elértéktelenedésbe fordult és elérte a történelmi mélypontját 1932-ben. 1933-tól a világháborúk közötti időszakban a kereskedés elkezdett visszatérni és 1939-ben elérte legmagasabb pontját a kereskedési történelmében. A kereskedelem folytatódott a második világháború idején is és a forgalom még jobban növekedett. 1945-ben, miután a kommunista rezsim átvette a hatalmat a Bukaresti Értéktőzsde mint kapitalista intézmény be lett zárva és az instrumentumokkal való kereskedelem eltűnt a következő 50 évre. Az 1989-es román függetlenségi háború után a kereskedelem újra fontossá vált. A Bukaresti Értéktőzsde újra megynílt 1995. április 21. a Román Nemzeti Bank épületében. A kereskedelem novemberben kezdődött el 9 értékpapírral és heti egyszeri gyakorisággal. Az első évben alig volt bármi aktivitás. 1997-ben indult meg valami lényeges forgalom, amikor is az értékpapírok száma 76-ra növekedett. Ekkor a forgalmak és értékek hatalmas növekedésnek indultak az első fél évben. Az év második felében ez az emelkedés egy erős bear időszaknak indult a Kelet-Ázsiai pénzügyi krízis miatt, amit egy fertőzés válthatott ki. Az újonnan alakult BET (Bucharest Exchange Trading index) az utolsó 3 hónapban 24%-ot zuhant és további 50%-ot 1998-ban. 2001-ben bull időszak köszöntött be. A kapitalizáció, kereskedelmi forgalom és részvényértékek a mai időszakig erősödnek. 2002-ben a világ egyik legerősebben növekvő értékpiaca lett 117,5%-os emelkedésével.
Idén 2008-ban jelent meg az első nem belföldi cég a román tőzsdén, az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG (EBS).
A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A II. világháborút követően a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én Budapesti Áru- és Értéktőzsdét feloszlatták, annak vagyonát pedig állami tulajdonba vették. A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően - 1990. június 21-én - újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési “csatazaj” kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben, ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja. A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét évnyi önálló jogi személy lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. A Tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, melynek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a Tőzsde többségi részesedését. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en.
Forgalom 2008 júniusában 1 743 397 243 euró volt.
A cégek piaci kapitalizációja 2006-ban 428,7 milliárd SK-kötvényekre, és 153 milliárd SK részvényekre.
A bolgár piac történelme a 20. századra vezethető vissza, amikor is az első felügyeleti rendelettel létrehozták és megszabták az értéktőzsde struktúráját és működését 1907-ben. 1914. április 15. a bolgár király 7-es számú rendelete alapján elindult az első igazi részvénykereskedelem, Sofia Stock Exchange néven. A rendeletből idézve a Szófiai Értéktőzsde egy piactér, ahol a kereskedők és brókerek összegyűlnek, hogy eladjanak és vegyenek köz- és magán instrumentumokat. A Szófiai Értéktőzsde 1918 januárjában kezdett aktívan tevékenykedni és immáron 21 cég volt bejegyezve a kereskedésbe. A tőzsdén való kereskedelem meg lett szűntetve 1925 novembere és 1928 szeptember között. A világ pénzügyi válság ideje alatt (1929-1933) a kereskedelem nagyon alacsony fogalmat produkált banki csődök és a helyi cégek alacsony likviditása miatt. A pénzügyi válság után a kereskedelem forgalma és likviditása megnövekedett és alig 30 cég volt bejegyezve a tőzsdére. 1947-ben a Szófiai értéktőzsde megszűntette tőzsdei tevékenységeit. A bolgár értéktőzsde 1991-ben újra megnyitotta kereskedelmét a kereskedelmi rendelettel.
A bolgár tőzsde 1918-ban alakult, 1947-ben bezárt, majd 1991-ben indult újra.
Forgalma 2006-ban 1 303 409 336.28 BGL volt.
A cégek piaci kapitalizációja 5 642 545 024.12 BGL
A Ciprusi Értéktőzsde a Fővárosban, Nikóziában található meg. A Ciprusi értékpapír és árutőzsde törvény alatt jött létre, ami azt a célt szolgálta, hogy a ciprusi értékpapír piac fejlődjön és hogy feláljon a Ciprusi Értéktőzsde. Ezt a törvényrendeletet 1993 áprilisában fogadta el a Képviselőgyűlés. A tényleges tőzsde 1996 március 29. indult meg. 2006-ben közös felület indított az Athéni Értéktőzsdével.
A ciprusi tőzsde 1993-ban lett alapítva.
Jelenleg 20 cég van a parketten. 2006 óta közös platformot használnak az athéni tőzsdével.
A cégek piaci kapitalizációja 251 207 352,93 euró.
Az Amszterdami Értéktőzsde egy formális név az Amszterdamban alakult tőzsdének. 2000. szeptember 22. A Brüsszeli Értéktőzsdével és Párizsi Értéktőzsdével együttesen alakították meg az Euronextet és azóta az Euronext Amsterdam nevet viseli. Az amszterdami értéktőzsdét tekintik a legöregebb tőzsdének. 1602-ben alakította az Egyesült Kelet-Indiai Társaság (Dutch East India Company) hogy kereskedjen a nyomtatott kötvényeivel és részvényeivel. Utólag nevezték el az Amsterdami Bourse -nak és kezdődött meg a tényleges kereskedés értékpapírokkal.
A cégek piaci kapitalizációja $30.5 milliárd/ €20.9 milliárd ( Dec. 31, 2007),
4 x nagyobb mint bármely másik
Átlagos napi forgalom $141 milliárd/€103 milliárd (Dec. 31, 2007), a világ készpénz mozgásának 1/3-a.
A Brüsszeli Értéktőzsde (Brussels Stock Exchange (BSE)) Brüsszelben lett alapítva Napóleoni rendelet alapján 1801-ben. 2000. szeptember 22. egyesült a Párizsi Börzével, a Liszaboni Értéktőzsdével és az Amszterdami Értéktőzsdével, ezzel létrehozva az Euronext N. V. -t, az első Pán-Európai kereskedést részvényekre és derivátumokra. Ezzel együtt lett árkeresztelve Euronext Brussels -re. Az épületnek, mely otthont ad a brüsszeli kereskedésnek nincs meghatározott neve, egyszerűen csak úgy nevezik, hogy a Bourse (börze). Az Anspach Bulvárdon található, mely a második legnagyobb tér Brüsszelben.
2000-ben alapították együtt az amsterdamival és a párizsival. Ekkor kapta az új nevét Euronext Brussels.
A tőzsde átlagos napi forgalma 2008 júniusában 596,7 millió euró volt.
Az átlagos napi üzletkötések száma pedig 110 000 db volt.
Az Euronext Lisbon a Liszaboni Értéktőzsde neve, mely az NYSE Euronext csoport tagja, az első világméretű értéktőzsdéhez. 2002-ben alakult mikor is a Bolsa de Valores de Lisboa e Porto (BVLP) részvényeit kiengedték az európai piacra.
2001-ben 65 cég volt jelen a tőzsdén, a cégek piaci kapitalizációja ebben az évben 96,1 milliárd euró volt.
2002 - ben csatlakozott az Euronext csoporthoz.
2007-ben, miután egyesült az Euronext és a NYSE, Euronext Lisbon is csatlakozott a NYSE Euronext csoporthoz, a világ legnagyobb értéktőzsdéjéhez.
1250: Toulouse-i lakosok megalapították a Bazacle Milling Társaságot. Összesen 96 darab részvénnyel kereskedtek attól függően, hogy mennyire volt ígéretes a malomipari vállalat kitermelése a Garonne folyó partján. 1540: Megalapították a Lyon Bourse-t. Ezt követően a főbb városokban is alakultak tőkepiacok, de még nem volt egységes francia tőzsde. 1724-ben megalakították A Párizsi Tőzsdét. Az 1800-as évek ipari növekedése megállíthatatlan volt. A párizsi tőzsdén jegyzett részvények száma ugrásszerűen megnövekedett: 1800-ban még csak 7, 1830-ban 63, 1853-ban már 152 vállalat részvényeivel kereskedtek. 1900-ra már több mint 800 francia és 300 külföldi értékpapírral kereskednek
Az Euronext Paris Franciaország értékpapír piaca, melyet a Párizsi Börze (Paris Bourse) ként is ismernek. A Francia értékpapír piac 3 részre oszlik. A ”Premier Marché”, másnéven a hivatalaos lista (Official List) kereskedik a nagy francia vállalatokkal és kötvényekkel. A ”Second Marché” közepes cégeket listáz, míg a ”Nouveau Marché” a kezdő és felfele törekvő cégeket listázza, akik pézügyi terjeszkedésért keresnek tőkét. A negyedik piac ”fourth Marché” szabályozatlan, de az Euronext Paris általl regisztrált, tranzakciók lebonyolítására az előző 3 piacon nem listázott értékpapírokért.
2001-ben 65 cég volt jelen a tőzsdén, a cégek piaci kapitalizációja ebben az évben 96,1 milliárd euró volt.
2002 - ben csatlakozott az Euronext csoporthoz.
2007-ben, miután egyesült az Euronext és a NYSE, Euronext Lisbon is csatlakozott a NYSE Euronext csoporthoz, a világ legnagyobb értéktőzsdéjéhez.
Az Izlandi értéktőzsde (ICEX) 1985-ben alakult több bank és brókercég közös vállakozásának terméke az újonnan alakuló központi bank miatt. 1986-ban kezdte meg a kereskedést izlandi államkötvényekkel és 1990-ben kezdett el részvényekkel foglalkozni. Hirtelen nőtt meg a részvények kereskedelmi forgalma. Széles körben képviselik magukat cégek a kereskedelmi listákon mint nyugíjkezelés, halászat, közlekedés, bank, biztosítás és számtalan más terület. Az Izlandi gazdaság kicsinysége miatt és az alacsony közlistázási díj miatt az ICEX -en kereskedhető részvények relatívan kicsik és illikvidek.
Az Ír értéktőzsde a Cork és Dublini tőzsde közös munkájából született, melyek már 1793-ban lértejöttek. 1799-ben az Ír Parlament rendeletet adott ki az Értéktőzsde megregulázására. 1973-ban az Ír tőzsde egyesült más Britt és Ír Értéktőzsdével. 1973 és 1995 között a Nemzetközi Britt és Ír Értéktőzsde (International Stock Exchange of Great Britain and Ireland) társa. A jelenlegi független Ír tőzsde 1995-ben jött létre, megszakítva minden kapcsoaltát a Londoni Értéktőzsdével. 2000. június 6. az ISE bezárta híres tőzsde parkettjét az Angleas utcában és egy elektronikus platformra váltott melynek neve ISE Xetra. Ez a Német Börze kerekedelmi felülete. A legtöbb állami közcég be van jegyezve a tőzsdébe, még ha nem is kötelező bejegyeztetni.
A napi forgalma 2005-ben 522 millió euró volt.
A cégek piaci kapitalizációja 2006 első negyedévében 104 705 millió euró volt.
Az Isztambuli Értéktőzsde az egyetlen vállalat Törökországban ahol lehetőség van részvények, kötvények kereskedelmére. 1986-ban egy professzionális és autonóm szervezetnek indult. Isztambul Európai részén Emirganban van a központi épülete 1995 május 15. óta. Az első szervezett értékpapír gyökerei még a 19. század második felére nyúlnak vissza, mikoris az Ottomán birodalomban létrejött az első értékpapír piac 1866-ban Dersaadet Securities Exchange néven. Ez egyben egy közeget is képzett az európai kereskedőknek, akik szerettek volna nagyobb hasznot húzni a tömött Ottomán piacon. A Török Köztársaság létrejötte után 1929-ben egy rendelettel megformázták és egyesítették a főbb piacokat ”Istanbul Securities and Foreign Exchange Bourse” néven. Nemsokkal újraalakulása után egy aktív és megbízható alapot képzett sok vállalatnak. Ezen folyamatot negatív események lánculata szakította félbe. A New-Yorki tőzsde fekete napja 1929-ben és a készülő második világháború hatalmas sebet ejtett a még éppen fejlődő Török üzleti és kereskedelmi világra. A tartósabb időszakokban az egyesült részvényekkel rendelkező társaságok megnyitották részvényeiket a nagy közönség száméra, de számot tévő forgalmat nem tudtak produkálni. Ezek a cégek viszont kedvelt befektetési lehetőségei voltak a magán és nagytőkés vállalkozók számára.
Az átlagos napi forgalma 1194 milló dollár volt 2007-ben.
A cégek piaci kapitalizációja 2006 júniusában 128,3 milliárd dollár volt.
Az Olasz Börze Milánban foglalja el székhelyét és ez Itália pénzügyi központja. 1997-ben privatizálták és 2007 októberében a Londoni Tőzsde magába olvasztotta. A 2005-ben listán tartott cégek értéke 890 billió USD. Milan’s Borsa di Commercio (Commodities Exchange) néven jött létre először egy kiskirály parancsára 1808 január 16. és egészen 1998-ig közkézben volt. Konzorciális bankoknak lett eladva és egészen 1998 január 2. a S.p.A. holding szervezet alatt működött, amíg a londoni Értéktőzsde meg nem vette.
A forgalom 2008 júniusában 307.8 milliárd euró volt.
A cégek piaci kapitalizációja 778 milliárd euró volt 2006-ban.
A Londoni Értéktőzsdét 1801-ben alapították és máig a világ legnagyobb értékpapír piaca az egyik legtöbb bejegyzett céggel. Az LSE a London Stock Exchange Group plc. tagja. A Paternoster téren található a székháza közel a Szent Pál Katedrálishoz.
A Londoni tőzsde részvényeinek eredete két felderítő csoporthoz kapcsolódik. Az első a Muscovy csapat akik Kínát próbálták meg elérni a Fehér tengeren keresztül Oroszország északi részén a másik kutatócsoport a Kelet-Indiai Társaság (East Indian Company) akik pedig keletre, Indiába akartak eljutni. Mivel saját tőkéből nem voltak képesek finnanszírozni ezeket az utakat, kereskedőknek részesedési jogot adtak el a lehetséges haszon egy részéből. Az ötlet hamarosan elterjedt és 1695-re már 140 részvénytársaság alakult meg. A részvények kereskedelme London Change Alley nevezetű városrészén központosult két kávéházban. A Garraway's -és Jonathan's -ban. A bróker John Castaing jegyezte az árakat a részvényekre és egyéb tőzsdecikkekre amit ”The Course of the Exchange and other things” néven írt össze könyvébe.
1697-ben egy törvény lett kiadva melyszerint csakis érvényes engedéllyel lehetett tőzsdei ügyleteket kötni, melynek megszerzése egy esküt takart, hogy nem fog belső kereskedést és törvényellenesen tőzsde ügyleteket kötni a bróker. Erre a rengeteg belső, törvényellenes és piacromboló kereskedések ellen volt szükség.
A Change Alley kereskedelem virágzott, de 1720-ban egy hatalmas visszaesés következett. A rengeteg gondot a Dél-Tengeri Társaság (South Sea Company) okozta aminek élén John Blunt állt és a kormányzóság. Létrehozták ezt a jövedelmezőtlen társaságot, hogy kifizethessék tartozásaikat, cserébe osztalékot ígértek a nyilvánosságnak. Kezdetben 128 Britt fontért árusították ezeket a részvényeket és hamarosan 1050 britt fontot ért darabja. A gömb akkor durrant ki mikor az ára hirtelen 175 fontra esett vissza és 124 fontnál állt meg. Az incidens hatalmas felháborodást keltett és arra kényszerítette a kormányzóságot, hogy eltekintsen a törvényhozástól, hogy megakadályozzon még egy felfújódást.
A Jonathan's kávéház 1784-ben leégett és a brókerek kikényszerültek a Change Alleybe, ahol a tumultus elégedettlenséget szított és arra késztette a brókereket, hogy egy új Jonathan's -t építsenek a Threadneedle utcában. Az építtetés költségeit a belépődíjjal térítették meg. Hamarosan átkeresztelték Értékpiacnak (Stock Exchange) és ezután ismételten átkeresztelték 1801-ben Részvény Jegyzési Szobának (Stock Subscription Room), tagsági szabályokkal. Ez a vállalkozás ismételten sikertelennek bizonyult mivel a brókerek elégedetlenek voltak és átköltöztek a Capel Courtra még abban az évben. 1820-ra valamennyire helyreállt a kereskedelem a vasút terjeszkedésének, csatornák kiépítésének, bányászat és biztosítási ágazatok megjelenésének köszönhetően.
1923-ban első címerük is megjelent melynek mottója ”dictum meum pactum”, az én szavam az én kötvényem.
2005 decemberében az LSE egy £1.6 billiós átvételi üzletet utasított el a Macquarie Banktól arra hivatkozva, hogy ajánlatuk nevetséges és egy szentimentális fellengzés a részvényesek felől. Röviddel miután a Macquarie Bank visszalépett az ajánlattól a Londoni Értéktőzsde egy nem várt megközelítést kapott a NASDAQ -tól £2.4 billó értékben értékelve az LSE -t. Ezt is teljes mértékben elutasították. A NASDAQ is visszavonta ajánlatát és a fő LSE részvénybirtokoshoz az Ameriprise Financial's Threadneedle Asset Management csoporthoz fordult, hogy megvásárolja részvénybirtokát. Egy hétre rá 2006. április 11. meg is történt az üzlet, melybe 35.4 millió részvény £11.75 -ös részvényenkénti értéken meg is köttetett. 2.69 további részvényt is felvásárolt mellyel 15% -os részesedési arányt nyert meg. Scottish Widows is eladásra fordította 2.69 millió részvényét a NASDAQ -nak. Ez az akció az LSE tárgyalóasztalhoz kényszerítését volt hivatott sürgetni és az LSE stratégiai rugalmasságát korlátozni. További felvásárlások 25.1% -ra növelték a NASDAQ részesedését. Az Egyesült Királysági Pénzügyi Felügyelet szabályai időkorlátot szabtak a NASDAQ -nak mielőtt további felvásárlásokba kezd. Az időkorlát lejárta előtt már 28.75% részesedést halmozott fel és egy ellenséges ajánlatot tett a legalacsonyabb áron £12.43 részvényenként. Ez volt a legmagasabb ár, amit a NASDAQ fizetett a szabad piacon részvényeiért. A Londoni Értéktőzsde azonnali hatállyal elutasította az ajánlatot azzal kezdeve, hogy nagymértékben alulértékeli a társaságot. A NASDAQ felülbírálta ajánlatát (beállítva, hogy egy ”nem várt ajánlat“ mintsem ellenséges) 2006. december 12. kimondta, hogy 50% részesedési aránynál (meg egy részvény) be tudja teljesíteni célját a várt 90% helyett. Az Egyesült Államok Értéktőzsdéje mégsem emelte feljebb ajánlatát. Rengeteg befeketető a Londoni Értéktőzsdében hatalmas tőkét és pozíciót uralt és ezek között sokak reakciója jelezte, hogy az ajánlat nem kielégítő. A NASDAQ vételi ajánlatát az nehezítette, hogy kimondták ez az utolsó. A Britt ajánlattevési szabályok szerint többé nincs lehetőség megváltoztatni az ajánlatot kivételes indoklás nélkül. A végén a NASDAQ ajánlatai rendszeresen el lettek utasítva a részvényesek oldaláról. 2007. augusztus 20. egy hétfői napon NASDAQ bejelentette, hogy megszűnteti tevékenységeit a Londoni Értéktőzsde átvételére és szándékát jelenlegi részvényuralma eladására, amit az Egyesült Arab Emirátus fel is vásárolt a Dubai Börze (Bourse Dubai) általl. Így az Arab Emirátus 28% -át uralja a Londoni Értéktőzsdének.
A leginkább nemzetközi jellegű tőzsde a világon: 50 ország vállalataival kereskednek az LSE-n
Az intézményi befektetők száma magas (több mint 300)
Az egyik legvonzóbb és leglikvidebb piac a világon
A leghatékonyabb származékos piac (EDX London)
Több mint 800-féle származékos termék a világ szinte minden pontjáról
Több mint 2800 részvény
Európa leghíresebb tőzsdéje, 3500 milliárd GBP piaci kapitalizációval
A Máltai Értéktőzsde egy kis, de annál aktívabb piac Málta fővárosában, Vallettában. Egy tucat hasznos részvénynek ad helyet és az egész máltai kötvénypiacot kiszolgálja. 1992-ben kezdte meg működését. A kereskedelem az elmúlt 10 évben határozta meg a legfőbb piacok alakulási vonalait. Ebben az időszakban a kereskedelmi piac a legjobb tudásával és legnagyobb erőfeszítésével volt azon, hogy minél sikeresebben fejlessze a gazdaságot és a piacot, de elérkezett az idő, mikoris ezt a felépítést át kell gondolni. Egyre jobban megfigyelhető mennyire visszaszorítja a kereskedelmet a töredezett és rendezetlen pénzügyi rend a piacon. A legfontosabb tényező amivel számolni kell az a kereskedelem behatása a tőkepiacra, mivel a kereskedelem alacsony szinten működik. Ennek a konfliktusnak a megoldása jelenleg a legfelsőbb Képviselőházban folyik.
A cégek piaci kapitalizációja 2,9 milliárd ML volt 2006 decemberében.
A Moszkvai Értéktőzsde ( Moscow Interbank Currency Exchange) a legnagyobb kereskedelmi bankokhoz tartozik. A legnagyobb világi részvényszolgáltató az Orosz Federációban és Kelet-Európában. 1992-ben nyílt meg. 1989. novemberében deviza aukcióval kezdődött és “Foreign trade and investment bank of the USSR“ nevet viselte. Ebben az időbeb hozták létre a rubel és dollár keresztárfolyamát. 1992-ben ez lett a fő kereskedési felület a bankok és nagyvállalatok számára devizakereskedelemre. A kilencvenes évek közepétől vállalati értékpapírok és határidők kereskedése is megkezdődött. Az 1998-as rubel krízisig a Moszkvai Értéktőzsde folyamatos erősödést produkált.
Az Orosz rubel krízis 1998 augusztus 17. következett be. Az ázsiai pézügyi válság volt a fő kiváltó oka mely 1997-ben következett be. A krízis főleg azokat az országokat súlytotta, melyek erősen függtek a nyersanyag exporttól, mint az olaj, petróleum, gáz és fa. Ez Oroszország exportjának 80% -át tette ki és ezzen exportcikkek árának erős zuhanása miatt sebezhetővé tette az országot más kontinensek árainak változására. Az olaj egyben fontos adóbevétel volt a gazdaság számára, adóköteles termék révén. Az olaj árának éles csökkenése kíméletlen következményekkel járt Oroszország számára. A következő építőkocka a krízishez a be nem fizetett adók voltak az orosz energetikai és ipari gazdasági területekről.
A cégek piaci kapitalizációja 150 milliárd dollár volt 1997-ben.
Napi forgalma pedig 3000 millió dollár volt 1997 októberében.
A litván tőzsde 1993-ban lett alapítva, majd része lesz 2003-tól a svéd-finn pénzügyi csoportnak az OMX-nek, amiben 2008-től a NASDAQ vásárolt tulajdonrészt.
A cégek piaci kapitalizációja 6,6 milliárd euró volt 2006 novemberében.
Az Oszlói Értéktőzsde a legfőbb szolgáltatója a norvég nagycégek részvényeinek kereskedelméhez. Az oszlói tőzsdén bejegyzett cégek természetéből kifolyóleg kedvező célpont petróleum és hajózási társaságok befektetéseinek. 1819-ben Christiania Bors néven alakult meg. Kezdetben semmi rendszerezett listázása nem volt a részvénypiacra, csakis egy találkozóhelyet nyújtott a befektetők szállítmányának elárverezéséhez, részvényszolgáltatás a szállítmányaikból, egyéb tőzsdei ügyleteknek és a pénzváltáshoz. 1881-ben kezdődött csak el a kötvények és részvények árusítása a kereskedelemben. 1988-ban bevezették az elektronikus kisegítő felületet és ezzel helyettesítették a régi aukciós modellt a folyamatos listázással egész nap. 1999-ben a kereskedést teljesen elektronikussá alakították és a tőzsde parkett megszűnt. 2001-ig magántulajdonban volt és utána részvénytársaság formájában részvényt kezdett árusítani a publikumnak. Az OMX csoport 10% stratégiai részesedést szerzett belőle.
A Prágai Tőzsde a legfőbb értékpapírszolgáltató a Cseh Köztársaságban. A második legnagyobb Közép- és Kelet-európában. 1861-ben már volt tőzsde Prágában, de a jelenleg működő tőzsde 1992. november 24. lett alapítva és 1993. április 6. meg is kezdődött rajta a kereskedés. A kereskedelem tagsági szabályokhoz kötött, tehát csakis tagok léphetnek be a kereskedési parkettre és kapnak hozzáférést a tőzsdei rendszerhez. Ezen bejegyzett tagokon keresztül történik a kereskedelem és elégíti ki a szükségletet a részvények és értékpapírok iránt. Minden egyes tevékenységet az Értékpapírbizottság (Securities Commission) felügyel és ellenőriz. Az értékpapír kereskedelem megbízhatóságát és lebonyolítását a belső törvényhozási rendszer (internal legislative framework) a felelős, mely teljesen megfelel az EU szabványoknak.
A cégek piaci kapitalizációja 1,600 milliárd CZK volt 2006 -ban.
Az SWX a Svácji Értéktőzsde mely Zürihben helyezkedik el. A legfőbb piaci indexe az SMI a Svájci Piaci Index (Swiss Market Index). Az SMI 20 értékpapírt listáz, a szabad piaci kapitalizáció függvényében a legnagyobbakat. A Svájci Értéktőzsde volt az első tőzsde mely teljesen automatizált rendszert vezetett be 1995-ben a kereskedésre. 55 egyesült bank felügyeli a Svájci tőzsde kereskedelmét és látja el az irányítás szerepét. Mindegyik bank egyenlő szavazati aránnyal rendelkezik döntéshozatalnál és szabályozásnál a Svájci Értéktőzsde kereskedelmét illetően. A világ egyik legversenyképesebb gazdaságával rendelkezik a Világ Gazdasági Fóruma (World Economi Forum) szerint, de mindezek ellenére az 19990-es évek óta csak lassan növekszik.Bár az egyikk leggazdagabb az Európai országok közül (melyeknek lakossága legalább 1.000.000 fő), mégis csak a negyedik helyen áll Írország, Dánia és Norvégia után. A Svájci Értéktőzsde az Eurex egyik tulajdonosa a Német Börze mellett, mely a világ legnagyobb határidő és derivátumszolgáltatója.
A cégek piaci kapitalizációja 1 155 631,0 millió CHF volt 2006-ban.
A Tel Avivi Értéktőzsde Izrael egyetlen értéktőzsdéje, egyben az egyetlen nyilvános piac, értékpapírok kereskedésére. Vezető szerepet tölt be Izrael gazdasági életében. A TASE elődje az Értékpapírkereskedelmi Hivatal volt (Exchange Bureau for Securities) melyet egy angol-palesztin bank alapított (Bank Leumi) 1935-ben. Az Izraeli állam megalapítása után a hirtelen erősödésbe kezdett gazdaság miatt egy fromális részvénykereskedelem is megindult 1953-ban. 1983-ban a kereskedelmi központ mai helyére költözött, Tel Avivba.
A TASE egy teljesen számítógépesített kereskedelmi rendszert foglal magába, valós idejű adatokkal melyet TACT -nak neveznek.
A Tel Avivi Értéktőzsde erősen szabályozott mind belülről és külülről az Értékpapírtörvény (1968) és az Izraeli Értékpapír Hivatal általl. A belső szabályozás magába foglal egy automatikus ajánlat elutasítást, ha az értékpapír kötési értéke 35% -kal eltér a megelőző ugyanazon értékpapír kötési értékétől. Végtelen körözés megszakítás és 45 perces részvény visszatartást, ha a társaság olyan hírt publikált, mely nagy mértékű árfolyamváltozáshoz vezet. A TASE irányítja a kormányzati képviselőséget, értékpapírbejegyzést, a kereskedelem felfüggesztésének jogát és a listázott társaságok kötelezettségeit.
A cégek piaci kapitalizációja 281,2 milliárd dollár volt 2006-ban.
Átlagos napi forgalom 2006 decemberében 337 milliárd dollár volt.
Az Ukrán tőzsdén 2 darab részvénykereskedő van. A nagyobbik PFTS és a másik az Ukrán Értékpiac (Ukrainian Stock Exchange). 1996 óta van jelen a tőzsde világában és jelenleg a legnagyobb ukrán önszabályozó részvény kereskedelmi cég.
Az ukrán tőzsde forgalma 2006 decemberében 22 561 000 dollár volt.
A cégek piaci kapitalizációja 140 milliárd dollár.
A Varsói Értéktőzsde a legnagyobb ebben a régióban össesen €221 milliárd piaci kapitulazicióval. A WSE tagja a Világ Szövetségi Kereskedelemnek (World Federation of Exchanges) és az Európai Értékpapír Kereskdelemi Szövetségnek (Federation of European Securities Exchanges). A WSE egy részvényes betéti társaság melyet az állami kincstár alapított. 60.000 regisztrált részvényre oszlik fel, részvényenként 700 zlotyi. A Kincstár tartja a legnagyobb részesedést, majdnem 99%-ot míg a maradék több tucat egyed között oszlik meg, beleértve a bankokat és brókercégeket.
1817. május 12. én alakult meg a Varsói Kereskedelmi Tőzsde (Warsaw Mercantile Exchange). Az első kereskedelmi nap május 16. án volt délután egy és két óra között. A 19. században főleg kötvényeket és pénzt kereskedtek. Nagyobb forgalmú részvénykereskedelem csak a század második felében alakult ki. 1918 és 1939 a WSE a legnagyobb börze lett számos város között (Katowice, Kraków, Lwów, Łódź, Poznań and Wilno) és a Lengyel tőzsde forgalmának 90% -át bonyolította le. A második világháború kitörése után a kereskedelmet bezárták. A kommunista rezsim bukása után, 1989-ben lett újraalapítva. A hiányos tapasztalatot és pénzügyi hátteret a Francia Értéktőzsde (Société des Bourses Françaises) segítette visszaállítani. A mai formáját 1991 április 16-án nyerte el. Az első kereskedelmi napon csakis 5 részvény volt kereskedhető (Tonsil, Próchnik, Krosno, Kable, and Exbud) és 7 bróker vett benne részt 112 vételi és eladási ajánlattal, melyek forgalma 1999 zlotyi ($2000) volt. 1991 és 2000 között a Varsói Értéktőzsde abban az épületben volt megtalálható ahol annak idején a kommunista párt székelt. Ez egy magyarázat lehet, hogyan sikerült a kommnunista gazdaságból hirtelen áttérni a piaci gazdaságra.
Jelenleg összesen 366 cég van a tőzsdén.
A cégek piaci kapitalizációja 437 719 millió PLN volt 2006-ban.
A Bécsi Értéktőzsde a világ egyik legrégebben alapított tőzsdéje. 1771-ben alapította Mária Terézia, hogy piacot teremtsen az állami kötvényeknek. A Bécsi tőzsde 60% -át teszi ki az ausztriai részvény forgalomnak. Minden kereskedési kötés az EQOS (Electronic Quote and Order-Driven System) rendszeren megy át, mely a Német Tőzsde Xetra rendszerén alapul. A Bécsi Értéktőzsde a fő támogatója és vezetője a Budapesti Értéktőzsdének és a 2 piac értékpapírjai egy belső kapcsolatot alakítanak ki mind kereskedelemben, mind információ cserében. Hasonló kapcsolat van kiépítve a Bukaresti Értéktőzsdével és a Zágrábi Értéktőzsdével is. 2008 júliusában a Bécsi Tőzsde megvette a Ljubljanai Értéktőzsdét.
A bécsi tőzsde tulajdonosa a budapesti, a bucaresti és a zágrábi tőzsdéknek is.
2007-ben 58 cég volt bevezetve a tőzsdére.
A cégek piaci kapitalizációja 130 milliárd euró volt 2007-ben.
Az Amerikai Értéktőzsde New York városában található meg. 1929-ig New Yorki "Curb" Tőzsdének (New York Curb Exchange) nevezték. 2008 január 7-én az NYSE Euronext bejelentette, hogy $260 milliós részesedést kíván szerezni az AMEXben. 2008 október 1-én az NYSE Euronext teljesítette is bejelntését az Amerikai Értéktőzsde megszerzésére. A bekebelezés befejeződése előtt az NYSE Euronext bejelentette, hogy az Alternext Európai kis kapitalizációjú tőzsdével fogja egyesíteni és átkeresztelik NYSE Alternext U.S. -re. A kereskedelem gyökerei visszavezethetőek a telepes korszakig mikor a brókerek utcai piacokon New York városában kereskedtek az új kormány értékpapírjaival. 1842-ben indult be hivatalosan a Curbstone piacon a Broad utcában. A Curbi brókerek lámpaoszlopok és levelesládák köré gyűltek és tették ki részvénylistáikat. Ahogyan a fogalom és a kereskedés mértéke növekedett a zaj egyre elviselhetetlenebb lett. Elkezdtek kézjeleket alkalmazni, hogy a brókerek folytathassák a kereskedelmet a zajon és lármán keresztül. 1921-ben a piac fedél alá vonult a Trinity Place 86-os szám alá Manhattanben, ahol máig megtalálható. A kézjelezés még évtizedekig fennmaradt, mint gyors és biztos információközlés. Az épület 1978-ban Amerikai történelmi mérföldkőnek lett kikiáltva. Az AMEX ügyletei lassal cserélődtek fel a részvényről opciós kereskedésre és tőzsdén kereskedett pénzkészletre, de megtartotta a kis- és középrészvény kereskedelmet. Az 1990-es években megindult a piaci cégek felhozatala, mely kudarcba fulladt és arra késztette a filléres részvénykereskedőket (penny stock), hogy elvigyék részvényeiket a nemzetközi piacra. Az 1990-es évek közepén az Amerikai Értéktőzsde erős vádak és lejárató kinyilvánításoknak állt ellen 1999-ig mikor a BussinessWeek fényt derített ezek hamisságára. 1998-ben Az AMEX egyesült a Nemzetközi Értékpapír Kereskedelmi Társasággal (National Association of Securities Dealers).
A Bermudai Értéktőzsde, melyet 1971-ben alapítottak a világ egyik vezető teljesen elektronizált offsore értékpapírkereskedője. Közel 400 értékpapírt listáz a BSX, melyek között 300 offshore pénzkészlétt és egyéb befektetési instrumentum.
A Bosztoni Értéktőzsde egy helyi részvénykereskedés Bosztonban, Massachusetts államban. 1834. október 2-án alapították és a harmadik legidősebb tőzsde az Egyesült Államokban. 2007-ben felvásárolta a NASDAQ $61 millióért.
Reggel 08:00 tól délután 07:00 ig tart a rendes kereskedési időszak kivéve a hétvégéket és az előre meghatározott szünetnapokat.
A Chicagói Értéktőzsdét az Amerikai Pénzügyi hatóság ellenőrzi és felügyeli. A Chicagói Értéktőzsde a harmadik legaktívabb részvény- és devizakereskedő Amerikában forgalom alapján és a legnagyobb New York városán kívül. Az értéktőzsde a déli LaSelle utca 440 es szám alatt található. 1882. március 21-én alakult meg egy formális gyűlésen és Charles Henroit -ot választották meg az elnöki szerepre. Ezév áprilisában egy gyűlést rendeztek meg az értéktőzsde helyét illetően a Dearborn utcában és egy hónap alatt 749 tagsági helyet értékesítettek. 1914. júliusában az első világháború eredménye képpen a kereskedelem megszűnt egészen december 11-ig. 1929. október 29-én összeomlott az értéktőzsde. Az elkövetkező évtizedekben jelentős fejlődést mutatott és egyre eredményesebb lett. Az 1933-ban kiadott értékpapírtörvény lépett érvénybe, mely teljes mértékben kizárta a befektetőket a csalástól értékpapír eladás közben. Az 1934-ben közzétett értékpapír rendelet szabályozta meg a Chicagói Értéktőzsdét és hozta létre az Értékpapír és Deviza Kereskedelmet (Securities and Exchange Comission (SEC)), mely napjainkig jelen van. 1949-ben egyesült a St. Louis-i, Mindeapolis-i és Cleaveland-i tőzsdével, így megalakítva a Közép-Nyugati Értéktőzsdét. A következő években ezzel jelentősen megnövekedett a forgalma. 1952. szeptember 29-én a kereskedési időt kitolták délelőtt 10-től délután 3 óra 30 percig és megszűntették a szombati kereskedelmet. 1959-bena New Orleansi Értéktőzsde is csatlakozott a Közép-Nyugati Értéktőzsdéhez és a '60-as évek elején megalakult a Midwest Stock Exchange Service Corporation, hogy egy központosított szolgáltatást nyújtson a számlatulajdonosoknak. 1973. május 11-én megalakult a Midwest Securities Trust Company (MSTC), hogy centralizálja az értékpapír befektetéseket és elektronikusan feljegyezhessék a részvénybirtoklásokat. A következő évben a kereskedési időszakot kitolták délután 4-ig és egy fix brókerdíjas rendszert vezettek be. 1978. áprilisában a Chicagói Értéktőzsde elindította az Intermarket Trading Systemet (ITS), egy olyan rendszert, mely egy megbízást egyik kereskedőtől a másik fele közvetít, hogy az ügyfél a legjobb árakon kaphassa meg a részvényeket. Az 1980-as években a Chicagói Értéktőzsde számos technológiai újítást alkalmazott, hogy fejlessze a kereskedelmet. 1982-ben a CHX az elsők között vezette be a teljesen automatizált megbízási teljesülést az új elektronikus rendszerük segítségével, a MAX rendszerrel. 1897-ben rendzsereket integrált, hogy kereskedhessen a NASDAQ értékpapírjaival is. 1993-ban újjászületett és visszaváltoztatta a nevét Cichágói Értéktőzsdére (a Közép-Nyugati Értéktőzsdéről), hogy megmutassa gyökereit a Chichágói pénzügyi társadalomnak. Az új millenium elején főbb változtatásokat is eszközöltek a kereskedelem területén. 2001. áprilisában bevezették a decimális értékelést az összes részvénynél. 2005-ben a Securities and Exchange Comission általl uralt CHX intézmények a non-profit szervezetekből for-profit részvénybirtokos szervezetekké alakultak át. Még ebben az évben a CHX bevezette az elektronikus könyv (Electronic Book) kereskedelmi rendszert, az új kereskedelmi modell (New Trading model's Matching System) elődjét.
A mexikói Értéktőzsde Mexikó egyetlen tőzsdéje. A hírneves és presztizses Paso de la Reforma téren helyezkedik el Mexikóváros közpotnjában. A harmadik értéktőzsde az amerikai kontinensen. $600 millió az éves forgalma. Egy nyilvános társaság, mely a BMV-SENTRA részvény rendszeren keresztül kereskedik. Legfőbb indexük a IPC (Índice de Precios y Cotizaciones), melyet évente kétszer revizionálnak és a piaci tőke alapján rangsorolják bele a részvényeket.
A Montreális Tőzsde határidős opciókkal foglalkozik, melyeket derivatívumként kínál, mint a határidős ügyleteket és opciókat. A Kanadai Értéktőzsde története 1832-re vezethető vissza, amikoris formálisan a Montreáli Kereskedelmi Kávéházban gyűltek össze. 1872-ben Lorn MacDougall tesvérei támogatásával kezdeményezte a MOntreáli Értéktőzsde megalakítását. 1982-ig ezt a nevet is viselte, amikor átkeresztelték Montreáli Tőzsdére. A részvénybirtokosok meg is szavazták Lorn MacDougallt az első vezetőségi igazgatónak és posztját egészen 1883-ig megtartotta, amikoris gyenge egészségügyi állapota miatt nyugdíjba vonult. Ebben az időben Montreál Kanada igazi metropolisza volt. A Montreális Értéktőzsde rohamos iramban növekedett. 1910-re $2.1 millió dollár forgalmat generált, amíg a Torontói Értéktőzsde csak $900 ezret. A Montreáli Értéktőzsde példája óriásvállalatok megszületését indítványozta, mint a Dominion Textil és a Montreal Light. Ebben az időben minden vállalat a híres-neves St. James utcába és annak környékére akart költözni, mely a kanadai Wall Street volt az 1970-es évekig. 1903-ban, a híres New Yorki kereskedelmi épület építésének évében Kanada felkérte az építészt, George B. Postot, hogy tervezze meg a neves épületet a St. Francois-Xavier utcába. Az első világháború jelentette Kanda elfüggetlenedését a londoni piactól. Az erős háborús felkészülés és iparfejlesztésnek köszönhető mindez. Még 1920-ban is erős növekedést produkált, mely elérte a $3.5 milliót forgalomban. 1926-ban megalakult a Montreáli Szabadpiac (MOntreal Curb Market), hogy a kis forgalmú részvények kereskedelme beinduljon és amelyek elérték a kívánatos szintet, kikerülhettek az igazi tőzsde parkettre. Az 1929-es válság erősen érintette Montreált. 1934-ben a tőzsde kivonult Montreálból, de még így is Montreál maradt Kanada gazdasági és pénzügyi központja egészen 1970-ig, amikoris Toronto vette át a vezető metropolisz szerepét 10 év politikai viszály után. A terrorista Front de libération du Québec számára a Montreáli Értéktőzsde a Angol-Kanadai erő bástyáját jelentette és 1969. február 3-án bombát robbantottak az épületben, mely kidöntötte az északi falat és megsebesített 27 embert. A nyelvi eltérések sok biztonsági és nézeti problémát okoztak, ezért a Québeci helyi kormányzat kiadta a Francia nyelvi rendeletet, melyszerint a munkavégzés nyelve csakis a francia lehet. Mivel a Kanadai üzleti és pénzviteli nyelv túlnyomó többségében az angol volt, ezzel a szabályozással a Torontói Értéktőzsdéhez űzték az üzletembereket, ahol angolul lehetett továbbra is kereskedni. 1982-ben a Montreáli Értéktőzsde nevét Montreáli Tőzsdére keresztelték, hogy jelképezzék az értékpapírokon kívüli kereskedelem fontosságát is. 2001. végére a nyílt beszédű rendszerről a teljesen automatizált rendszerre tért át, ezzel az eslő tradícionális észak-ameriaki tőzsde, mely áttért a modern korba. 2007. decemberében a Montreáli és Torontói tőzsde egyesült.
National Association of Securities Dealers Automated Quotations (Nasdaq)
A NASDAQ a legnagyobb Amerikai, monitoron követhető elektronikus értéktőzsde. Közel 3200 cég jegyzi részvényeit ezen az értéktőzsdén. A nagyobb napi forgalma van, mint bármelyik más tőzsdének a világon. 1971-ben alapította a Nemzetközi Értékpapírfelügyeleti Társaság (National Association of Securities Dealer (NASD)). A NASDAQ OMX Group uralja és működteti. Az OMX csoport teljes felvásárlása után a Dubai Értéktőzsdével (Borse Dubai) szerződtek, hogy megszerezzék a részesedés 67%-át, hogy ezzel is közelebb hozva a céget, hogy egy trans-antlantikus óriásvállalat legyen. A NASDAQ OMX irányítja a NASDAQ-i értéktőzsdét New-York városában - a második legnagyobb tőzsdét amerikában. Ezen kívül 8 tőzsdét is üzemeltet Európában és uralja a Dubai Értéktőzsde 1/3-át.
New York városában található és a legnagyobb dollár alapú értéktőzsde a rajta listán tartott cégek alapján. 2008. októberében az összesített bejegyzett cégek tőkéje $10.1 trillió volt. Az NYSE az Euronext csoport irányítása alatt áll. A Wall Street 11-ben található a tőzsde parkett. 4 teremből áll, melyek kiszolgálják a kereskedés minden igényét. Az ötödik kereskedelmi szobát 2007. Februárjában zárták be a Broad Street 30-as szám alatt. A fő épületet, mely a Broad Street 18-ban található a Wall Street és a Exchange Place sarkán. 1978-ban történelmi mérföldkp volt. A New Yorki értéktőzsde gyökerei egészen az 1972. május 2-ára vezethető vissza, amikoris a Buttonwoodi szerződés megköttetett 24 részvénykereskedővel a Wall-Street 68 előtt egy buttonwoodi fa alatt. 1817. március 8-án a szervezet tartott egy gyűlést és felvetté a "New York Stock & Exchange Board". Anthony Stockholmot választották meg először elnöküknek. 1817-ben az NYSE első centralizált helyszíne egy szoba volt, melyet havonta $200-ért adtak ki a Wall Street 40-es szám alatt. Az 1835-ös New Yorki tűzvészben elpusztult az NYSE helysége is. 1865-ben a Broad Street 10-12 be költözött. A Dow Jones Industrial Average (DIJA) megszületett Dow Jones & Company általl egy pénzügyi híreket publikáló cég jóvoltából 1896-ban.
1896 és 1901 között meghatszorozódott a kereskedés mennyisége és egyre több helyet igényelt már a kereskedés további intézése a terjedő és bővülő piacon. Nyolc New Yorki mérnököt hívtak össze, hogy pályázzanak az új tőzsde épületének design kialakítására. A szavazat a neoklasszikus struktúra mellett dőlt el, melyet George B. Post tervezett. 1901. május 10. indult meg az építkezés a Broad Street 10-es szám alatt. 1903. április 22-én nyílt meg a New Yorki tőzsde épülete $4 millió dollárért. Az épület kereskedelmi parkettje akkoriban az egyik legnagyobb egyben létező beltér volt 109x140 lábas (33x42.5 m) mérettel és 72 láb (22 m) magas mennyezettel. 1978-ban történelmi mérföldkőnek kiáltották ki és bekerült a Nemzeti Történelmi Helyek Nyilvántartásába (National Register os Historic Places) 1978. június 2-án. 1922-ben Trowbridge & Livingston egy új szárnyat adott hozzá a Broad Street 11-es szám alatt, hogy kibővítség az értéktőzsdét irodákkal és egy új tőzsde parkettel a "garage"-val. Újabb tőzsde szobák épültek a komplexumhoz 1969-ben és 1988-ban a "Kék szoba" a legújabb információs technológiákkal, megjelenítéssel és kommunikációval. 2000-ben a Broad Street 30-on még egy kereskedelmi parkett épült fel. A hybrid piac megnyílásával és az elektronikus és automatizált kereskedelem fellendülésével 2006-ban az NYSE eldöntötte, hogy bezárja a Broad Street 30 alatt lévő tőzsde parkettjét.
Az első világháború kezdete után nemsokkal a New Yorki tőzsde be is zárt, de november 26-án részben kinyitott, hogy segítse a háborús felszerelkezést kötvények kereskedésével és december közepére újra megindult a teljes kereskedelem részvényekre. 1920. szeptember 16-án bomba robbant a Wall Streeten az NYSE épülete előtt megölve 33 embert és megsebesítve több mint 400-at. Az elkövetők sose kerültek elő. A környező épületek, mint a JP Morgan épület is máig viseli a merénylet nyomait. 1929. október 29-én a fekete csütörtökön összeomlott a piac az eladási pánikban, mely a fekete kedden kezdődött. Ezt az eseményt az 1929-es világgazdasági válság előszelének tudták be. Abbie Hoffman ismert tűntetése 1967. augusztus 24-én volt, amikoris a hippi mozgalom tagjait bevitte a New Yorki Értéktőzsde épületének galériájába és marokszámra dobálták a dollárbankókat (számottevően hamisakat) a lenti kereskedőkre, akiknek egy része fújolt, a többi pedig kapkodta a bankókat a levegőben. Hofman kijelentette, hogy képletesen ugyanezt csinálják a kereskedők egész nap. Az NYSE ezután $20000 költött, hogy a galériát körbevonja golyóálló üveggel. 1987. október 19-én a Dow Jones Industrial Average (DIJA) 508 pontot esett, ami 22.6% zuhanás egy nap alatt. Ezzel az eredménnyel a második legnagyobb zuhanást könyvelhette el a történelemben. Ezzel az esettel vezették be a tőzsdére a "circuit breakert", mely egy automata eljárás volt, ami szüneteltette a kereskedést ha az árfolyam 10%-ot mozdul a nyitóártólé és bezérta a tőzsdét, ha 30% eltérés mutatkozik. Ez az eljárás azt a célt volt hivatott szolgálni, hogy a kereskedőknek legyen ideje átgondolni a pozíciójukat és ne a pánik uralkodjon döntéseiken. A fekete hétfőt a rémes kedd fogadta, mikor is a kereskedelmi rendszer nem működött megfelelően és sok kereskedő nem tudta elintézni tranzakcióját. 1997. október 27-énben az Ázsiai piac bukása idején sokhoz hasonló pánik volt 7.2% eséssel. 2000. január 26-án a tőzsde ajtajai bezárultak, mikoris a "Rage Against the Machine" együttes megpróbált bejutni a tőzsde épületébe. Az akciójuk sikertelen volt, és a biztonsági szolgálat kísérte el őket a helyszínről. A kereskedés a tőzsde parketten zavartalanul folyt tovább. A szeptember 11-ei támadások eredményeképpen a tőzsde 6 napig zárva volt.
1792 - Az NYSE első értékpapírjait piacra dobja
1817 - A New York Stock and Exchange Board megalakul
1867 - Az első részvényárfolyam
1896 - A Dow Jones Industrial Average kiadja az első Wall Street Journal -t
1903 - Az NYSE a Broad Street 18-as szám alá költözik
1906 - A Dow túllépi a 100 pontot
1907 - Az 1907-es pánik
1914 - Az első világháború a leghosszabb leállást produkálja: négy hónap, két hét. December 12. az első nap a történelem legnagyobb zuhanását produkálja (24.4%)
1915 - A piaci árak dollárban vannak számolva
1929 - Fekete kedd október 24-én és fekete csütörtök október 29-én. A jel, mely megállította a 20-as évek dübörgő bull piacát.
1943 - A kereskedelmi parkett nyilvános lesz nők számára
1956 - Dow 500 pont felett zárt először március 12-én
1966 - NYSE megalkotja a Common Stock Indexet: a piaci adatok teljesen automatizáltak
1967 - Abbie Hoffman álltall vezetett tűntetők hamis pénzt dobáltak a galériáról és emiatt a golyóálló üvegek felszerelése
1970 - A Securities Investor Protection Corporation megalakulása
1971 - NYSE egy Not-for-Profit szervezetté alaklult
1972 - Dow először zár 1,000 pont fölé november 14-én
1977 - Az NYSE elismerte a külföldi brókereket
1979 - New York Futures Exchange megalakulása opciós és határidős kereskedéshez
1982 - A leghosszabb bull piac megindulása a DIJA történelmében
1987 - Október 19-én a fekete hérfő: a DIJA történelmének második legnagyobb esése (22.6%)
1991 - Dow túllépi a 3,000 pontot
1995 - Dow túllépi az 5,000 pontot
1996 - Valós idejű tickerek bevezetése
1999 - Március 29-én a Dow 10,000 pont fölé zár
2000 - A Dow csúcspontot ér el 11,722.98 ponton január 14-én, az első globális NYSE index NYIID néven
2001 - A törtrészes kereskedés helyettesítése a decimális kereskedéssel (decimalizálás); szeptember 11-ei támadások 4 szeánszra bezárják a tőzsdét
2003 - NYSE Composite Index újra ki lett adva és a kezdeti értékét 5,000 pontben határozták meg
2006 - NYSE és ArcaEx egyesül ezzel létrehozva az NYSE Arca-t, mely már egy for-profit szervezet, ezzel együtt az NYSE Group egyesül az Euronext-tel és így létrehozva az első trans-atlanticus értéktőzsdét. A DIJA 12,000 pontos csúcsot zárt október 19-én