A pozíció zárásakor befolyt összegből le kell vonni a beszerzési értéket, és pozíciót érintő levonható járulékos költségeket. Ez a kamatadó alapja, mely után 20 % az adó mértéke. A beszerzési érték nemcsak az instrumentumért korábban fizetett vételár lehet, hanem a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az adó kiszámításánál ne ezt, hanem 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott instrumentum záró árfolyamát vegye figyelembe. Így a részvényeket nem szükséges átkötni, az adó megállapításánál a kedvezőbb árfolyam automatikusan választható.
Külföldi piaci ügylet esetén az eredmény megállapításánál a teljesülés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
Az eredménnyel szembeállítható a 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett veszteség, ami csökkenti az elért árfolyamnyereséget. Csak a különbözeti eredmény után kell az adót megfizetni. A kereskedő dönthet, hogy az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve a megelőző két év veszteségeit állíthatja szembe az adott év árfolyamnyereségével. Lehetőség van arra is, hogy a kereskedő a tőzsdei részvényügyleten és származtatott ügyleten elszenvedett veszteségét együttesen vegye figyelembe.
Figyelembe vehető elhatárolt veszteségek
2006. adóév: 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett veszteség
2007. adóév: 2007. évben és a 2006. augusztus 31-ét követően elszenvedett és még figyelembe nem vett veszteség
2008 adóévtől: a tárgyévet megelőző két évben elszenvedett és még figyelembe nem vett veszteség
Legelőször a 2007. év nyereségével állítható szembe a 2006. évi veszteség, illetve a 2008. adóévvel a 2006. és a 2007. évi veszteség.
A tőzsdén kívül elért árfolyamnyereség adó továbbra is 25 százalék marad, és nem a veszteséget nem lehet szembeállítani a nyereséggel. Az ügyletből származó árfolyamnyereséget 2007. január 1-jétől 14 %-os EHO is terheli, illetve a vállalatok osztalékadója 25 százalék, mely után januártól szintén 14 százalék EHO is fizetendő. EHO mentesülési határ: 450.000 Ft. Az új EHO szabályok 2007. január 1-jétől érvényesek.
A magánszemélyeknek nyilvántartást kell vezetniük a tőzsdei ügyletekről, és kötelező SZJA bevallást készíteni a befektetési szolgáltató által kiállított igazolás alapján. Nem kell adóbevallást készíteni azoknak, akik a hazai tőzsdén elért árfolyamnyereségből a kifizető már levonta a kamatadót. A tőzsdei ügyletből származó nyereség után nem kell EHO-t fizetni.
Külföldi piacok (EU, OECD)
Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. Külföldi bankból), az adót a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja és fizeti meg, továbbá – az adóévről szóló bevallásában, a bevallásra előírt határidőig – vallja be.
11 új elismert tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Izland, Japán, Kanada, Korea, Mexikó, Norvégia, Svájc, Törökország, Új-Zéland
Ezen tagállamok árfolyamnyereségben kedvezőbben adóznak: 25 százalék helyett 20 százalék az adó
Az osztalékadó 25 százalékról 10 százalékra csökken
A tőzsdén elért veszteség elhatárolható az adóévet megelőző két évre
Továbbra is érdemes nevesített tőzsdén kereskedni, mert az áráfolyamnyereség adó és az osztalékadó a tőzsdén kívüli piacokon sokkal magasabb
A tőzsdén elért árfolyamnyereség után nem kell EHO-t fizetni, szemben a tőzsdén kívüli ügyletekkel mely árfolyamnyeresége és osztaléka után egyaránt 25 százalék az adó mértéke, melyet 14 százalék EHO is terhel
A bankközi devizapiac nem nevesített tőzsde, OTC, tőzsdén kívüli kategóriába tartozik, ezért a magánszemélyek esetében a devizapiaci árfolyamnyereség egyéb jövedelem kategóriába tartozik, és SZJA-t kell utána fizetni.
A 2007. év végéig az alábbi adózási rend volt érvényben:
A bankközi devizapiacon elért üzleti nyereség adókötelezettsége (APEH)
Az Szja törvény 2003-ban hatályos 28. §-ának (7) bekezdése alapján egyéb jövedelem a jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy az Szja törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható. A jog gyakorlása által megszerzett bevételnek a jog gyakorlása révén szerzett vagyoni értékből a szerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéket meghaladó érték „tudható be”, tekintettel arra, hogy a jog éppen az adott ügyletben a szokásos piaci ártól való eltérést, mint lehetőséget biztosítja. A 28. § (7) bekezdésében szereplő első kivétel (kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt) abban az esetben bírna relevanciával, ha a bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyleteket az Szja törvény pl. nem bevételként nevesítené (hasonlóan a 77/B. §-ban az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettsége szabályozásánál a jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni értékhez), vagy a megszerzett vagyoni érték adókötelezettségére különös szabály vonatkozna.
Minthogy a Szja törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló bankközi devizaügyletek adózására, a 28. § (1) bekezdésének első mondata az irányadó. A 28. § (7) bekezdésének második kivétele (kivéve, ha az Szja törvény szerinti adókötelezettség megállapítható) azért nem alkalmazható, mert az adott ügylet adókötelezettségére az Szja törvényben egyéb jogcím nem található. A 2004. január 1-jétől hatályos 28. § (7) bekezdés szerint a jog gyakorlásából származó jövedelem ugyancsak egyéb jövedelemnek minősül, kivéve ha adókötelezettségének jogcíme egyébként megállapítható. Ilyen jogcímet azonban a Szja törvény továbbra sem tartalmaz.Az előzőeket figyelembe véve a bankközi devizapiacon elért ügyleti nyereség az Szja törvény 28. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemként adóköteles.
Az új különadózó jövedelemként szabályozza a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből származó jövedelmet. A korábbi javaslathoz képest a nem tartalmaz differenciált adómértéket, azaz a csereügylet típusától függetlenül 25 százalék adómérték irányadó. A külföldön is adóztatható kamat és árfolyamnyereség esetén az adót csökkenti a külföldön fizetett adó.
A külföldi pénznemben megszerzett osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei ügyletből és csereügyletből származó jövedelem esetén a jövedelmet a jövedelemszerzés időpontjában irányadó MNB árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani.
A magyar társaságok az esetek többségében kedvezőbben adóznak, mint a magánszemélyek. Társaságalapítás (Bt.) már kb. 120.000 Ft teljes költségtől lehetséges.
Társaság alapítása külföldön
Bizonyos külföldi országok társasági és járulék adózása kedvezőbb lehet a magyar jogszabályokénál (pl.: Szlovákia). Érdemes megfontolni a külföldi cégalapítást is.
Társaság alapítása adóparadicsomban
Offshore cégbejegyzés esetén a vállalat rendszerint nagyon kevés adót és közterhet fizet. Az alapítás költségei itt magasabbak, így csak relatíve nagyobb tőke esetében érdemes offshore megoldásban gondolkodni.
Mindhárom társasági csoport alapításával kapcsolatban vállalatunk - partnerein keresztül - közvetlen ajánlatot, tanácsadást és segítséget is nyújt hallgatói számára.
