A felező/nullázó célár kidolgozása
A jelenlegi OTP range letöréses példa kiváló alkalom arra, hogy bemutassam a felező/nullázó célár technikáját. A felező célár technikát 2004-ben dolgoztam ki a test csúcs/völgy alapú trendkövetés YES stratégia keretei között a devizapiacon. Az EURUSD kötéseknél és a kutatások során megfigyeltem, hogy az esetek 80%-ában az ár 4,5 pont nyereségbe megy el azonnal a kötést követően. Mivel ez nagy valószínűséggel bekövetkező nyereséges mozgás, így itt eladom a pozíció felét, ezzel védekezvén az eredeti helyen lévő kistoppolódás vesztesége ellen. (Megjegyzés: 2004-ben az EURUSD spreadje az Oandában 1,5 pont volt a jelenlegi 0,9 pont helyett).

A felező/nullázó célár működése
A felező célár technikát a Haladó tőzsdetanfolyamon tanultuk különösen az INR4 és a TC stratégiáknál. A technika a stratégiák között általános elvként működik, így minden stratégiába beépíthető. A felező vagy más néven nullázó célár lényege, hogy közbeiktatott célárként beállítjuk a vételár plusz a risk mennyiséget a részvények 50%-ára, azaz itt mindenféleképpen eladásra kerül a részvények fele. A részvénymennyiség másik felére az eredetileg kitűzött célárat alkalmazzuk. Ha a kötés után az ár eléri a nullázó célár szintjét, (ez nagy valószínűséggel bekövetkező nyereséges mozgás) és nem tudjuk húzni a pozíció stopját, azaz eredeti stoppal stoppolódunk ki, akkor a kötés eredménye nem veszteség, hanem éppen 0 Ft. Ezzel a technikával a pozíció felén gyakorlatilag előre megnyerjük a kistoppolódás veszteségét, feltéve, ha az ár eléri a vételár plusz risk mennyiséget az emelkedésben (ez a nullázó célár).

A felező/nullázó célár működése az OTP-ben
A nullázó technika előnye abban rejlik, hogy ha az ár legalább Risk mennyiséget emelkedik a vételárhoz képest, akkor legrosszabb esetben is nullában zárhatjuk a pozíciót (eredeti helyen kistoppolódás). Ha a nyitás után bármikor stop húzási jelre felfelé húzhatjuk a stopot, és az ár már korábban elérte a nullázó célár szintjét, akkor biztosan nyerünk az üzletkötésen. Ez történt a lenti OTP esetében:





Vétel: 2321 Ft

Eladás1 - 50%: 2493 Ft (nullázó célár)
Eredmény1 – 50%: + 172 Ft (ez a Risk mennyiségével egyenlő)

Eladás2 – fennmaradó 50%: 2229 Ft (húzott stop)
Eredmény2 - fennmaradó 50%: - 92 Ft (húzott stoppal való eladás)

Összes nyereség: 172 Ft – 92 Ft = 80 Ft / részvény


A technika összefoglalása
A nullázó célár előnye, hogy a vételi ár plusz risk mennyiségű célár elérésekor legrosszabb esetben nullában zárjuk a pozíciót. Hátránya, hogy a részvények 50%-ának eladása után ha az ár eléri az eredetileg kitűzött célárat (3174 Ft - lásd a 2009. január 28-i blog bejegyzést), akkor a nullázó célár elérésén túl a további emelkedéskor a részvények 100%-a helyett csak fennmaradó 50%-án keletkezik nyereség. A kisebb nyereség pótlására a legjobb megoldás, ha 1% veszteségkeret helyett a maximálisan megengedett 1,75%-os veszteségkeretet használunk a köthető mennyiség meghatározására. Így, ha a részvények fele eladásra kerül a nullázó célárnál, akkor az 1,75%-os veszteségkerethez tartozó részvény mennyiség felén (1,75%/2 = 0,875%) realizálódik az eredetileg kitűzött célár. Ez a 0,875% közelít az eredeti 1%-os veszteségkerethez. Ezzel az indulási kockázatunk nagyobb (1% helyett 1,75%), de ez a kockázat azonnal nullára csökken, ha az ár risk mennyiséget emelkedik a vételárhoz képest. A nullázó célár a devizapiacon is alkalmazható, 3% helyett a maximálisan megengedett 5% veszteségkeretet is használhatunk.

Horváth András
tőzsdeszakértő, oktató