Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága hétfői ülésén László Csaba és Draskovics Tibor korábbi pénzügyminisztert hallgatták meg, akik szerint az államadósság hosszú távú, kormányokon átnyúló döntések eredménye, a központi kormányzat mellett a helyi önkormányzatok mérlegét is tartalmazza.

A bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított államadósság 2002 közepén 54 százalék, 2004 tavaszán - a miniszteri székből való távozáskor - 58 százalék volt, azaz a maastrichti kritériumnak megfelelt - mondta László Csaba.
Arra hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2002-es kormányváltáskor Magyarország még nem volt tagja az EU-nak, így az eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány nem tartalmazta az MFB, más állami, önkormányzati vállatok, például a MÁV, BKV, Malév, és a PPP-konstrukciók miatt keletkezett többletadósságot, ami az előző kormány tevékenységéhez kapcsolódott. Hozzátette az államadósság növekedése 2000-2001-ben kezdődött, s ekkor indult el a később leállított kamattámogatás a lakásszektorban.
A volt pénzügyminiszter kifejtette, majd képviselői kérdésre is megerősítette: a 2002-es 100 napos programok után - kisebb kiigazítások megvalósításával - 2008-ra elérhetővé vált volna az euró bevezetése.
Az albizottság fideszes képviselői és a vendégként résztvevő Völlner János (Jobbik) a korábbi Orbán-kormány lakástámogatási programjának felfüggesztéséről kérdezte László Csabát, aki elmondta: a lakástámogatási program nyomán százmilliárdos nagyságrendben keletkezett kötelezettségvállalás, ami fenntarthatatlan volt. Ezt később Draskovics Tibor kiegészítette azzal, hogy a 2001. évi lakástámogatás 50 milliárd forintos kezdő összege 2005-re 250 milliárd forintos költségvetési terhet jelentett.
Dancsó József, az albizottság fideszes vezetője a tervezett 23 százalékos egykulcsos adó bevezetésének elhalasztásáról kérdezte László Csabát. A volt pénzügyminiszter jelezte, hogy az egykulcsos adó bevezetésének hatását 1995 óta feltehetően valamennyi pénzügyminiszter kiszámoltatta. Véleménye szerint bevezetése "komolyan korábban nem merült fel". Hozzátette azt is, hogy szakmai meggyőződése szerint az egykulcsos adót az alacsony keresetűeknél kompenzálni szükséges, s emellett a költségvetés adókiesésének pótlására szolgálhat az ingatlanadó.
A kérdések megválaszolása után László Csaba nyilatkozatot olvasott fel, amelyben rögzítette: a Parlament a rendelkezésére álló eszközökkel - mint például a bizottsági meghallgatás - kizárólag a politikai felelősség kérdésében hivatott véleményt alkotni. A kormány, így a miniszterek munkájáról az országgyűlési választások során közvetett módon a szavazópolgárok is véleményt alkothatnak - tette hozzá.
A bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított államadósság 2004 közepétől 2005. áprilisáig - pénzügyminiszterségéhez köthetően - 0,8 százalékponttal nőtt - mondta Draskovics Tibor.
Az államadósság beépülő, hosszú távú hatások eredménye, így a lakástámogatás mellett a 2001. évi 100 százalékos köztisztviselő béremelés, a fegyveres testületek 70 százalékos béremelése is beépült az államháztartási kiadásokba - hangsúlyozta.
Ha a 2004-es államháztartási hiányról beszélünk, akkor nem szabad megfeledkezni a GDP fél százalékát kitevő EU-s befizetésről ami 2005-ben már 1 százalék volt - említette.
A volt pénzügyminiszter az államadósság tisztított arányát - azaz levonva például a magán-nyugdíjpénztárakba való átutalást, az MNB megnövekedett tartalékát - a jelenlegi 80 százalékos GDP arány helyett 70 százalékra tette. Itt jegyezte meg, hogy Magyarország már korábban meg kívánt állapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy a magánnyugdíjpénztári átutalásokat figyelembe lehessen venni a túlzott deficit eljárás során és levonni az államadóssági adatokból, de ez csak részben sikerült. A koncepció indulásakor csatlakozó Svédország és Szlovákia később visszakozott.
Az államadósság Magyarországon az előbbiek szerint 2002-2010 között körülbelül 10 százalékponttal nőtt, miközben ugyanebben az időszakban Németországban 15 százalékponttal - magyarázta Draskovics Tibor.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer előnyeit két érvvel erősítette Draskovics: az állam hosszú távon megszabadul kötelezettség-vállalásainak 25 százalékától, s emellett az öngondoskodás gondolatát terjeszti. Érvelését a jelenlévő fideszes képviselők és Völlner János nem osztotta, véleményük szerint a magán-nyugdíjpénztári átutalásokkal a költségvetés olyan összeget ad át, amelyet a költségvetésnek hitelből kell aztán finanszíroznia.
Dancsó József és Babák Mihály (Fidesz) a 2004. évi áfa-visszatartásról kérdezte a volt pénzügyminisztert, annak a gazdaságra gyakorolt negatív hatását említve.
Válaszában Draskovics Tibor elmondta: 2004-ig az APEH kivetette az áfát, az EU-belépés után ez bevallásos alapon történt, ennek következtében drámai mértékben csökkentek az áfa-bevételek. A Pénzügyminisztérium kezdeményezésére az EU-s adószámmal rendelkező adóalanyoknál kezdődött tételes ellenőrzés, mivel az EU-ban általában is, az újonnan belépőknél pedig fokozott mértékben terjedt az áfa csalás, amely "karusszel technológiával történt" - tette hozzá. A vizsgálat azt üzente, hogy az állam megfékezi az áfával való visszaéléseket. A volt miniszter ugyanakkor azt is közölte, hogy a vizsgálat túl széles körre terjedt ki és nem elég érthetően kommunikálták.
A 2004. évi eredményszemléletű hiányt nem befolyásolta az áfa visszatartás, ugyanis az elszámolás a tranzakció idejéhez kötődött, tehát a 2004. évi ügylet áfáját a 2004. évi államháztartási mérlegben kellett elszámolni - magyarázta Draskovics Tibor.