Száz éve, 1911. szeptember 7-én született Todor Zsivkov bolgár kommunista pártállami vezető. Az MTVA Sajtóadatbank portréja:

Szülei szegényparasztok voltak a Szófia melletti Pravec faluban. Zsivkov soha nem feledkezett el szülőhelyéről, az ötezer lakosú települést 1960-ban várossá nyilvánították, s itt építették fel az első bolgár mikrocsip gyárat. Zsivkov egy nyomdában dolgozott, közben elvégezte a középiskolát, sőt képzőművészeti tanulmányokba is belefogott. Tizenhét évesen lett a kommunista ifjúsági mozgalom, huszonegy évesen a Bolgár Kommunista Párt tagja. A második világháborúban partizánparancsnok, az 1944 szeptemberi népi felkelés főparancsnoka volt.
1945 után gyorsan emelkedett a párthierarchiában, a keményvonalas sztálinista irányzat prominenseként sürgette a Tito- és szovjetellenes vádakkal halálra ítélt Trajcso Kosztov kivégzését, a mezőgazdaság kollektivizálását. Sztálin halála után ő került ki győztesen az elkeseredett hatalmi harcból, helyzetét több tisztogatási hullámmal szilárdította meg. 1954-től volt a KB első titkára, 1962-től miniszterelnök, majd 1971-től államfő.
Zsivkov alatt Bulgária három évtizeden át a mindenkori szovjet irányvonal hű követője volt, egészen Mihail Gorbacsov hatalomra kerüléséig. Az ő által diktált tempó már túl gyors volt a hetvenes éveiben járó Zsivkovnak, aki meghirdette ugyan a peresztrojka bolgár megfelelőjét, a preusztrojsztvo azonban csak folyamatos és kaotikus átszervezéseket jelentett a gazdaságban. A belpolitikában és a szellemi életben még ennyit sem, hiszen a hivatalos álláspont szerint mindaz, ami a Szovjetunióban folyik, Bulgáriában már megtörtént. Így a gazdaság a tönk szélére került, a török kisebbség elleni elnyomás és az azt követő menekültáradat miatt a világ közvéleménye is Bulgária ellen fordult.
Zsivkovval a párton belül is egyre többen fordultak szembe, a vég 1989. november 10-én érkezett el számára. A KB ülésén "saját kérésére és érdemei elismerése mellett" felmentették tisztségéből, érdemei azonban napok alatt szertefoszlottak. Az addig tisztelettel és hódolattal körülvett vezetőről elvtársai kiderítették, hogy elszakadt a tömegektől, személyi kultusz alakult ki körülötte, figyelmen kívül hagyta a kollektív vezetés elvét és így tovább. Egy hónappal később, december 13-án a pártból is kizárták, 1990 januárjában pedig letartóztatták és gazdasági visszaélések miatt vizsgálat indult ellene.
A vádak szépen terebélyesedtek, a listán idővel már a nemzetiségi viszály szítása, munkatáborok szervezése és nepotizmus is szerepelt. Zsivkov lett az első kommunista vezető, akit a kelet-európai rendszerek összeomlása után perbe fogtak, de az 1991. február 25-én kezdődött tárgyalást többször elnapolták, szüneteltették. Végül 1992-ben azért ítélték el hét év börtönre, mert közpénzekből juttatta előnyhöz családtagjait, barátait. Idős kora és megromlott egészségi állapota miatt büntetését házi őrizetben, egy villában kezdte letölteni, majd 1996. február 9-én a legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól.
A kommunista tábor legarctalanabb, legszürkébb, de a moszkvai vonalat legszófogadóbban követő vezetője 1998. augusztus 5-én Szófiában hunyt el.