Kevéssé hatékonyan, ám annál kaotikusabban működik egy tucat tagország véleménye szerint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), amelyet 2010 decemberében hoztak létre a többi közt az Európai Unión kívüli országokkal való diplomáciai kapcsolattartás céljával- derült ki az EUobserver című brüsszeli hírportál pénteki írásából.

Tizenkét tagország - Belgium, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Svédország és Lengyelország - még tavaly év végén nyújtott be egy udvarias hangvételű, ám kemény bírálatokat tartalmazó jelentést az EKSZ vezetőjének, Catherine Ashtonnak. A kritikát megfogalmazó külügyminiszterek úgy látják, főként a rossz vezetés és a túlzott bürokrácia akadályozza a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozott diplomáciai szerv megfelelő működését.
Ashton hivatala felelős az EU külpolitikai irányelveinek kialakításáért, illetve az unión kívüli országokkal való kapcsolattartásért. A külügyi szolgálatnak ugyanakkor nincs saját költségvetése, a külföldi programokat az Európai Bizottság finanszírozza, illetve az EU-s végrehajtó szerv felel sok, az EKSZ napi működését érintő ügyért is. A bizottság biztosítja például, hogy Ashton embereinek legyen íróasztaluk és számítógépük a külképviseleteken, vagy hogy időben megkapják a költségtérítésüket. Ez a hibrid rendszer azonban nem mindig működik jól - derült ki a tagországok bírálatából. Hatvan EKSZ-alkalmazott például azért hagyta el a posztját, mert még a legalapvetőbb eszközök sem álltak rendelkezésükre a munkavégzéshez.
A külügyminiszterek kissé személyesebb hangvételben Ashton munkáját is kritizálták. Meglátásuk szerint a kül-és biztonságpolitikai főképviselő-asszony nem kielégítően elnökölt a havi miniszteri szintű találkozókon, és az is előfordult, hogy egy Líbia ügyében összehívott spontán ülésről felállt. Brüsszelben számtalan anekdota kering arról, hogy az uniós diplomáciai képviselet túl későn küldte ki a találkozók napirendjét, így a miniszterek nem tudtak kellően felkészülni. Pletykák keringenek arról is, hogy Ashton többször összezördült kollégáival.
Az EKSZ vezetősége nem tartja kritikának a miniszterek megjegyzéseit, szerintük a jelentés inkább "hasznos hozzájárulás" a szervezet működésének hatékonyabbá tételéhez. Ashton egyébként egy 14 oldalas "dolgozattal" válaszolt a miniszterek irományára, amely többek között azt is kifejtette, hogy "semmilyen szisztematikus problémát" nem tapasztalt a jelenlegi felállásban. A külpolitikai főképviselő ugyanakkor saját védelmében azt is megjegyezte, az "arab tavasz" és a pénzügyi válság "aligha biztosította a legkedvezőbb körülményeket" az uniós diplomáciai szervezet elindításához.
http://euobserver.com/24/114783