A KSH előzetes tavalyi GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,66 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon szemben azzal, hogy az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát teszik ki a közbeszerzések- közölte a Transparency International (TI) Magyarország szerdán az MTI-vel.

A TI Magyarország az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért szervezettel közösen végzett felmérést a közbeszerzésekről. A felmérés szerint tavaly több mint 300 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak közbeszerzésekre, mint egy évvel korábban.
A kutatás szerint a visszaesés egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik, ami számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra.
A Transparency International közleménye kiemelte: a kötelezően bevezetett elektronikus közbeszerzés 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket.
A felmérés alapján több mint 300 milliárd forint távozott a magyar közbeszerzési piacról, amelyből 200 milliárd forintot jelentett az, hogy ezt az összeget a közszolgáltatók nem közbeszerzés keretében költötték el.
A TI szerint Magyarországon a közbeszerzési piacról történő menekülés 2006 óta zajlik, 2009-ben több beszerzést sikerült beterelni a közbeszerzési piacra, azonban az igazán nagy szereplők döntése hosszú távon érezteti hatását.
A nemzetközi szervezet szerint nem a kis szereplőkre kell fókuszálni, hanem azokat a "nagyokat" kell ellenőrizni, akik "elfelejtettek" közbeszerzést kiírni. Vonatkozik ez a közszolgáltatókra, és azokra az érintettekre, akik a kivételi szabályok újraértelmezésével, vagy a házon belüli, saját cégtől való beszerzés "kreatív" alkalmazásával bújnak ki a kötelezettségük alól - írja közleményében a Transparency International.