A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság.

Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.
Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.
A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozták meg.
Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését.
Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
A parlament 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010. decemberében kellett megfizetni.


Orbán Viktor az ezt megelőző héten jelentette be, hogy további válságadókat kívánnak bevezetni, amelyek a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül, már 2010-ben is. Akkor a kormányfő azt mondta, hogy a távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.

Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük.


Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője márciusban kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak.

A szóvivő az Európai Bizottság határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.