A kormány szerint nincs ok változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban- közölte az Európai Bizottság csütörtöki állásfoglalására reagálva a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel, kijelentve, hogy a magyar kabinet vállalja az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is.

"A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - írta Szijjártó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében, miután a távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság.
Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.
Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.
A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a különadó mértékét az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozták meg.
Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet azon intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.
A magyar Országgyűlés 2010. október 18-án fogadta el - Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők javaslatára - az úgynevezett válságadók bevezetését, amelyeket először 2010 decemberében kellett megfizetni. A törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégeknek nem kell különadót fizetniük.
Tavaly október közepén, még a törvény elfogadása előtt, Neelie Kroes informatikai és távközlési EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy az EU érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják.
Szijjártó Péter márciusban azt mondta, a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az EU-s jogszabályoknak. A miniszterelnök szóvivője akkor az Európai Bizottság azon határozatára reagált, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról.