Tárgyalnának a kormányzattal a látássérültek országos rehabilitációs hálózatának finanszírozásáról, a kialakult helyzet megoldásáról az érintett alapítványok.

Mányi Miklós, a Szempont Alapítvány elnöke a hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jelenlegi helyzet szerint az uniós pályázat révén kiépült hét országos központ létrejöttéről beszámoló zárókonferencia egyben a program végét is jelenti. Ez azzal is jár, hogy a százötven, speciálisan erre felkészített mentornak március 1-jétől megszűnik a munkaviszonya.
Mezősi Tamás, az Észak-Magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ vezetője hangsúlyozta: az operatív program előkészítésénél egyértelmű volt, hogy a rendszer kiépítését az alapítványok végzik el, annak működtetése pedig állami feladat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós pályázat tartalma nyilvános és hozzáférhető.
Hozzátette: az idei évre vonatkozó költségvetési tervezetben még szerepelt is forrás a központok működtetésére, de a büdzsé szerkezetének átalakításával ez kikerült onnan.
Mindkét szakember leszögezte: tárgyalóasztal mellett szeretnék megoldani a helyzetet. Számításaik szerint az összes központ működtetése havonta 35 millió forintba kerülne. Tájékoztatásuk szerint a hét regionális központ 1200 látássérült embernek segít a mindennapokban. Kiemelték: az uniós program keretében kiképzett mentorok tudása és a kialakított rendszer is európai szintű, modern, illetve költséghatékony. A központok többsége március 1. után is kinyit, de rehabilitációs szolgáltatás és képzett mentor már nem lesz ezekben - tették hozzá.
Mezősi Tamás leszögezte: ha nem oldódik meg a központok működtetésének finanszírozása, akkor vissza kell fizetni az EU-nak a több mint hatszáz millió forintos támogatást. Véleménye szerint az állam is rendkívül kényelmetlen helyzetbe kerülhet, ha nem oldódik meg a helyzet. Szavai szerint uniós szégyen lenne, ha e szociális beruházás eredményeit "kukába dobná a kormányzat".
Kérdésre válaszolva a szakemberek elmondták: több helyre, egyebek mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak is írtak a finanszírozás ügyében, de érdemi választ mindeddig nem kaptak.
Mányi Miklós emlékeztetett arra: a törvények szerint minden fogyatékos embernek jár a rehabilitáció, és egy, a Magyarország által is aláírt ENSZ-egyezmény szerint ki kell építeni a személyre szabott rehabilitáció rendszerét.
Kitért arra: átmenetileg az is megoldás lehetne, ha az állam öt hónapra vállalná a látássérültek országos rehabilitációs rendszerének finanszírozását, mivel akkor indulna - szintén uniós forrásból - a program második üteme, amely a hálózat bővítését támogatja.