A kunszentmártoni önkormányzat 2008-ban történt értékpapír-vásárlásának előzményeiről és következményeiről hallgattak meg tanúkat csütörtökön a Szolnoki Törvényszéken abban a büntetőperben, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják Czuczi Mihályt, a település független polgármesterét és két társát.

A tárgyalás tavaly december 12-én kezdődött, azon a vádlottak - a polgármester mellett a város jegyzője és a polgármesteri hivatal volt pénzügyi osztályvezetője - nem tettek szóbeli vallomást.
A csütörtöki tárgyalási napra tanúként a 2006 és 2010 közötti választási ciklus önkormányzati képviselőit idézték be. Vallomásaik szerint az évről évre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő önkormányzat képviselői közül senki sem emelt kifogást az ellen, hogy a 2008-ban kibocsátott kötvényért kapott pénz egy részéből értékpapírt vásároljanak, miután ennek "forgatása" ígérte a legnagyobb hozamot. Fel sem merült bennük, hogy ez szabálytalan volna, bíztak a pénzügyi szakemberekben.
Az eredeti polgármesteri előterjesztés alapján csak 50 millió forintot akartak értékpapír-vásárlásra fordítani, de bizottsági javaslatra az összeget csak nem megduplázták. A vallomások során elhangzott: a képviselők nem ismerték a részvényvásárlással járó összes kockázati elemet, így például azt, hogy a brókercégnek minden egyes tranzakció után magas üzleti jutalék jár. Az általános gazdasági és pénzügyi válság hatása a kunszentmártoni önkormányzatot 2008 őszén érte el, és részvényei értékének csökkenése miatt több mint 40 millió forintos veszteséggel kellett szembesülnie. A tanúvallomások ezzel kapcsolatban arról szóltak, hogy a testület ekkor is bízott abban, hogy az értékpapírok forgatásával a veszteség eltüntethető.



A kunszentmártoni önkormányzat - áll a vádiratban - 2008 februárjában 900 millió forint értékben svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki, majd a befolyó pénzből testületi döntés nyomán 96,5 millió forintot értékpapír-vásárlásra fordított. A döntést jelentősen befolyásolta, hogy a befektetőcég, azt ígérte, a kockázattal járó tőzsdei ügylet eredményeként 80-100 százalékos haszon is elérhető. Az ajánlat arra is kitért, hogy ha részvények árfolyama két százalékot esik, azokat rögtön értékesítik, így a veszteség minimális lehet. A szerződést az önkormányzat a megkötés után bő egy évvel felmondta, mert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított a befektető ellen tisztességtelen piaci magatartás miatt. Akkor azonban a pénzügyi befektetőtől a város már csak 18 millió forint körüli összeget kapott vissza, a többit kárként kellett elkönyvelnie.
A vádirat szerint a vádlottak azzal követtek el bűncselekményt, hogy az önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételéből értékpapírt vásárolt, holott a vonatkozó törvény szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatta volna. Az értékpapír időközben jelentősen elértéktelenedett, emiatt a várost több mint 78 millió forint vagyoni kár érte. Kunszentmárton vezetői ellen azért emeltek vádat, mert az önkormányzat gazdálkodásáért a polgármester, törvényes működéséért a jegyző a felelős, míg az akkori pénzügyi osztályvezető felelt az ügy szakmai részéért.