A Kínai Köztársaság létezését hangsúlyozta és alapítójának a demokratikus, szabad nemzet építésére vonatkozó elképzelésére emlékezetett Tajvan első embere, Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) a köztársaság századik születésnapján Tajpejben- több ezer ember előtt- elhangzott hétfői ünnepi beszédében.

"Nem szabad elfelejtenünk, hogy alapító atyánk, dr. Szun Jat-szen egy szabad és demokratikus nemzet létrehozására törekedett, ahol a vagyont igazságosan osztják el" - hangoztatta a tajvani elnök, s a népköztársaság vezetőinek címezve megjegyezte, hogy "a szárazföldnek is bátran ebbe az irányba kellene mozdulnia".
Az ünnepi beszédben elhangzott, hogy a köztársaság kikiáltásához vezető hszinhaj (Xinhai) forradalomra emlékezés nemcsak a történelmi tényekre világít rá, hanem a Kínai Népköztársaság jelen idejű létezésére is. Ma több ízben is utalt az elmúlt hat évtized sikereire, Tajvannak és a tajvaniaknak a világban elismert érdemeire.
"Az elmúlt három évet meghaladó időszakban 15 megállapodást írtunk alá a szárazföldi Kínával. Valamennyi megfelel az egyenlőség, a méltóság és a kölcsönösség elveinek, miközben elsődlegesen Tajvan népének javát szolgálja" - állapította még meg a Tajvani-szoros két partja közti kapcsolatokról szólva az elnök, leszögezve az is, hogy mindkét oldalon "kínai etnikum" él. Mint mondta, a szárazföldi Kína Tajvan legnagyobb kereskedelmi partnere, a tajvani kivitel legnagyobb befogadója, a tajvani beruházások legnagyobb célterülete.
Ma arról is beszélt, hogy a tajvaniak remélik: a valóságos helyzet kölcsönös elfogadásával, a különbségek tiszteletben tartásával megkeresett közös alapokon, intézményesített keretek között folytatják az együttműködést és építhetik békés kapcsolatukat a szoros túloldalán élőkkel.
A következő évi elnökválasztáson második megmérettetésére készülő politikus saját személyére utalóan megjegyezte: október az ő számára is nagy jelentőséggel bíró hónap, hiszen szülei 1951 októberében költöztek Hongkongból Tajvanra s hozták őt is a szigetre egyévesen. "Sohasem képzelték, hogy fiuk több mint ötven év elmúltával a Kínai Köztársaság elnöke lehet" - mondta Ma.
A kínai polgárháborút és a Kínai Köztársaság 1949. októberi kikiáltását követően, 1949 decemberében a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült, s a párt közel negyven évig egypártrendszerben vezette a szigetet. Az első szabad választásokat 1996-ban tartották. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát.
Tajvannak ma 23 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államokkal, Európából egyedüliként a Vatikánnal. A hétfői ünnepségen államelnöki szinten Burkina Faso, Guatemala, Nauru és Palau képviseltette magát.
A Kínai Népköztársaság (KNK) - a sajátos status quo ellenére - területe részeként tekint Tajvanra, s az a 171 ország, amellyel diplomáciai kapcsolatot tart fenn, az "egy Kína" politika elismerésével elfogadja Peking fennhatóságát a sziget felett. A KNK vezetésének egyik legfontosabb kül- és belpolitikai célja az ország békés újraegyesítése; a sziget függetlenségének esetleges kimondása esetére katonai beavatkozást helyez kilátásba.
Ezt hangoztatta Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államelnök, pártfőtitkár is vasárnapi évfordulós ünnepi beszédében, amikor a "nemzeti megújulást" sürgette. "Véget kell vetnünk a szoros két partja közti ellentétnek, a múlt sebeinek be kell gyógyulniuk, és együtt kell dolgoznunk a nemzeti megújulás célján" - emelte ki Hu, aki a politikai közös alapnak a tajvani függetlenség gondolatának elvetését tekinti, s az 1992-es közös megállapodást idézte, amely szerint csakis egy Kína létezik.