Tajvan elhalasztja az amerikai Black Hawk helikopterek és a Patriot légvédelmi rendszerek vásárlását az Egyesült Államoktól- közölte tajpeji források alapján a South China Morning Post című hongkongi lap szerdai online kiadásában.

A vásárlás része a Peking által korábban hevesen kifogásolt 6,4 milliárd dolláros üzletnek, ám a legfrissebb hírek arról számolnak be, hogy a szállítás költségvetési problémák, illetve más információk szerint késedelmes szállítás miatt egyelőre elmarad.
A helyi törvényhozás védelmi bizottságának a kormányzó Kuomintang Párthoz tartozó egyik képviselője azt mondta, hogy a jelen helyzetben vagy az új fegyverzet szállításának, vagy a jelenleg folyamatban lévő programok finanszírozásának halasztásáról kellett dönteniük - költségvetési okokból.
A hat Patriot légvédelmi rendszer beszerzését eredetileg 2014-re tervezték, s ezt három évvel kitolták. A Black Hawk helikopterek 2016-ban érkeztek volna Tajvanba, míg a friss döntés értelmében a határidő 2019-re, vagy 2020-ra módosul.
A tajvani védelmi tárca szóvivője ugyanakkor azt állította, hogy a halasztásra nem költségvetési korlátok miatt kerül sor, hanem az amerikai szállítók csúsznak a megrendelés teljesítésével.
A tajvani Patriot légvédelmi rendszereket a Lockheed Martin, míg a Black Hawk helikoptereket a Sikorsky Aircraft gyártja. Előbbi az AP amerikai hírügynökségnek azt állította, hogy a gyártásban nincs fennakadás, míg az utóbbi nem nyilatkozott, mondván, hogy kormányközi fegyvereladási megállapodásról van szó.
Tajvani kormányzati tisztségviselők szerint a több milliárd dolláros költségvetési hiány következtében veszélybe kerülhet az a terv is, amely szerint a hadsereg 2015-ig teljes mértékben önkéntes szolgálatra kíván átállni. A mintegy 23 milliós sziget éves védelmi költségvetése megközelíti a 13 milliárd dollárt.
A Pentagon által már 2008-ban az amerikai Kongresszus elé terjesztett fegyvereladási keretszerződést 2009-ben hagyta jóvá az Obama-kormányzat. Ebben a Patriot típusú rakétaelhárító rakéták és Black Hawk helikopterek mellett információ-elosztó rendszerek és Osprey Class típusú aknakereső hadihajók is szerepelnek.
A Kínai Népköztársaság (KNK) területe részének tekinti Tajvant, s az "egy Kína" elv elismerésével ezt fogadja el az összes, a KNK-val diplomáciai kapcsolatban álló ország is. Peking a korábbi kínai-amerikai megállapodásokkal ellentétesnek tartja a tajvani fegyvereladásokat, s a belügyeibe való beavatkozásnak, biztonsági veszélyforrásnak tekinti azokat.
A 6,4 milliárd dolláros üzlet bejelentését követően súlyos bizalmi válság keletkezett a kínai-amerikai katonai kapcsolatokban, Peking leállította Washingtonnal tervezett katonai programjait, felfüggesztette a szakmai látogatásokat.
A helyzet csak Robert Gates amerikai védelmi miniszter idén januári pekingi látogatásával, majd az áprilisban tartott kínai-amerikai katonai bizalomerősítő egyeztetésekkel kezdett enyhülni. E folyamat részeként május 15-én az Egyesült Államokban kezd hivatalos látogatást Csen Ping-tö (Chen Bingde), a kínai hadsereg vezérkari főnöke.