Vádlottak meghallgatásával folytatódott kedden a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a magas rangú katonák és polgári alkalmazottak hétfőn kezdődött büntetőpere.

A Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat.
A meghallgatott vádlottak - az elsőrendű Lévai István Attila, a másodrendű Fapál János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkára, valamint a harmadrendű Nemes Dénes egyaránt azt mondta, hogy nem tartja magát bűnösnek a felhozott vádakban.
Az első- és másodrendű vádlott vallomásában határozattan cáfolta, hogy Oláh János dandártábornok rájuk tett terhelő vallomásának lenne valóságtartalma. A harmadrendű vádlott a bíróságon nem tett vallomást, mondván: a "politikai megrendelésre", Oláh János (a tizenhatodrendű vádlott) vallomása alapján készült vádiratban nincs ellene semmi konkrétum, ezért nem is tud mire válaszolni.
Lévai István Attila dandártábornok az ügyész előző napi vádirat-ismertetésével megegyező időtartamban, két és fél órán át olvasta fel a vallomását, melynek lényege: sem beosztása, sem jogköre nem volt ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon a vádban említett, a HM-től megrendeléseket kapó cégekre. Ezzel kapcsolatosan indítványozta, hogy a bíróság kérje be a minisztériumtól a hatáskörére vonatkozó iratokat, ugyanis ezt elmondása szerint az ügyészség nem tette meg.
A jelenleg rendelkezési állományban lévő tábornok vallomása elején kényszerítéssel vádolta meg az ügyészeket, akik, mint mondta "előbb szép szóval, később fenyegetéssel" arra akarták rábírni, hogy ismerje el bűnösségét, tegyen terhelő vallomást önmagára és másokra, köztük feljebbvalóira. Előzetes letartóztatásba helyezték, magánzárkába zárták, nem léphetett kapcsolatba sem az ügyvédjével, sem a családjával, a számláját zárolták - sorolta az ügyészség vele szemben alkalmazott, a "megtörését" célzó intézkedéseit a tábornok, hangsúlyozva, hogy 25 éves katonai pályafutása során soha semmilyen fegyelmi vétséget nem követett el, soha semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem tártak fel vele szemben.

"Egész eddig életemet a hivatásom jelentette, nem áldoztam volna fel semmiért sem, nemhogy valami homályos beszélgetésben való részvétellel" - állította a tábornok, aki szerint "semmi objektív bizonyíték nem támasztja alá", hogy részt vett volna a vád szerinti cselekményekben. Azt mondta, már nagyon várta, hogy a bíróság elé kerüljön, és kiderüljön az igazság.
Fapál László, a HM egykori - 2004 decemberétől 2006 júniusáig - közigazgatási államtitkára a vallomásában ugyancsak ártatlannak mondta magát. Mint mondta: "nehéz védekezni a vád ellen, ugyanis nincsenek benne konkrétumok". Az ellene felhozott vád Oláh János vallomásán alapul, amely "teljesen életszerűtlen" - tette hozzá, hangsúlyozva: "egy fillért sem tettem el".
A volt államtitkár szerint az ellene is valló dandártábornok "erkölcsi és anyagi felelősségét akarta csökkenteni" azzal, hogy magas rangú katonákra, politikusokra tesz terhelő vallomást. A cél ezzel szerinte Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter "politikai tönkretétele" volt. A vádirattal kapcsolatosan úgy vélekedett, számára abból úgy tűnik, a koronatanú Oláh János dandártábornok másfél évig "nagylelkűen megosztotta velem a visszaosztott pénzt". Azzal sem foglalkozik a vádirat, mit kellett volna tennem a pénzért cserébe, ráadásul állítólag tíz évig tartottak a korrupciós ügyek - tette hozzá Fapál László, majd kérdésként azt vetette fel: "Miért csak az államtitkárságom idején kellett lepleznem? Mi történt előtte és utána?
A Gyurcsány-kormány volt közigazgatási államtitkárát az ügyészség azzal vádolja, hogy leplezte a bűnszervezet tevékenységét és részesült a HM-től megrendeléseket kapott cégektől "visszaosztott" pénzekből.
A vesztegetési ügyben 2010-ben indult nyomozás eredményeként a katonai ügyészség szerint a vádlottak - a Honvédelmi Minisztérium intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottjai - pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. A nyomozati adatok alapján 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak.
A tárgyalás márciusban és áprilisban további vádlottak meghallgatásával folytatódik.