Sztrájkot hirdettek a pedagógusok az óvodáktól az egyetemekig valamennyi állami és magán francia oktatási intézményben kedden az iskolai munkakörülmények romlása, a költségvetési megszorítások és a munkahelyek megszüntetése miatt, a kérdés a jövő évi elnökválasztási kampány egyik fő témájának ígérkezik. Az államfő szerint a versenyszektornak jelenleg nagyobb állami támogatásra van szüksége, mint a közalkalmazottaknak. Az utcai tüntetéseken mintegy 165 ezren vettek részt.

Az állami és magánszektor valamennyi pedagógus szakszervezete a tiltakozásban való részvételre szólította fel tagjait, amelynek eredményeként az oktatási minisztérium első becslése szerint az általános iskolákban a pedagógusok harmada nem vette fel a munkát, a középiskolákban pedig a tanárok mintegy negyede nem tartotta meg az óráit.
A szervezők szerint a pedagógusoknak a fele sztrájkol.
Álláspontjuk szerint az adatok azért különbözőek, mert a kormányzat a reggeli munkakezdéskor végzett felmérést, ők pedig egész napra lebontva közölték a tiltakozók arányát.
A szervezők azt remélik, hogy nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, amely szerdán vitatja meg a 2012-es költségvetési tervezetet. Ez az idei 16 ezer után jövőre 14 ezer pedagógusállás megszüntetését irányozza elő, mégpedig úgy, hogy minden második nyugdíjba vonuló tanár munkahelyét felszámolja, miközben Franciaországban évről évre növekedik a diákok száma.
Nicolas Sarkozy államfő ötéves ciklusában - 2007 és 2012 között - összesen 80 ezer munkahely felszámolását tervezi az oktatási tárca. A közoktatásban jelenleg 850 ezer pedagógus dolgozik.
Az országos megmozdulást mintegy száz tiltakozó felvonulás kísérte országszerte, amelyeken szülők és diákok is részt vettek. A legjelentősebb pedagógus szakszervezet, az FSU közlése szerint vidéken több mint 120 ezren vonultak utcára, a legnagyobb megmozduláson Párizsban pedig 45 ezren tüntettek.
Franciaországban több mint két éve nem volt egységes pedagógussztrájk. Ezúttal az egyházi iskolák is csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz, ami nagyon ritka. A franciaországi magániskolák jelentős részét a katolikus egyház működteti, de a pedagógusok bérét ott is az állam fizeti, s az oktatási program megegyezik az állami iskolák tanrendjével.
A szakszervezetek attól tartanak, hogy a megszűnő posztok miatt várhatóan osztályokat, sőt intézményeket kell majd bezárni, elsősorban a vidéki kistérségekben, miközben a tantermek már most is túlzsúfoltak, s nincsenek helyettesítő tanárok, illetve csökkenek a fizetések.
"Tudom, hogy ma tiltakozások vannak az országban. Ez természetes egy demokráciában. De jelenleg nem a közalkalmazotti állások vannak veszélyben, hanem azok, amelyek a versenynek vannak kitéve" - mondta egy vidéki gyárlátogatáson Nicolas Sarkozy államfő.
Hozzátette: "államfőként nekem az a dolgom, hogy mindenekelőtt azokra a munkásokra, fizetésből élőkre és középvezetőkre gondoljak, akik a nemzetközi versenynek vannak kitéve, és akiknek állami támogatásra van szükségük. Sokkal inkább rájuk, mint azokra, akiknek nehéz a munkájuk, de akiket véd a (közalkalmazotti) státuszuk".
Luc Chatel oktatási miniszter "vállalja" a munkahelyek megszüntetését, szerinte ugyanis az igazi kérdés nem a "mennyiség", hanem "a személyre szabott oktatás".
Jack Lang korábbi szocialista tárcavezető támogatásáról biztosította a sztrájkoló tanárokat, "soha nem látott erőszaknak és barbarizmusnak" nevezve a kormány leépítési programját.
Francois Hollande, az ellenzéki baloldal jelenleg legesélyesebb elnökjelöltje pedig bejelentette, hogy ha jövőre megválasztják, évente 12 ezer tanári állást hoz létre, azaz ötéves mandátuma alatt összesen 60 ezret.