Nem tetszik az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) pártnak a szlovákiai kisebbségi helységnévlista, s azt állítja, hogyha a márciusi parlamenti választások után hatalomra kerül, átírja azt.

Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap értesülései szerint a Smer (amely a jelek szerint a legerősebb kormánypárt lehet) politikusai már korábban jelezték, hogy sem az államnyelvtörvény 2011-től hatályos "finomításával", sem a tavaly nyáron elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet. A Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában kidolgozott és a kormány által tavaly decemberben jóváhagyott új kisebbségi helységnévlistát szintén megvizsgálják majd, jelezte a lapnak Dusan Caplovic volt kisebbségügyi kormányalelnök, a Smer alelnöke, aki nem tartja szerencsésnek, hogy új listát hagyott jóvá a kormány.
"Általános egyezség volt arról, hogy 2021-ig ezen a téren nem változtatunk, hanem megvárjuk a népszámlálások eredményét" – figyelmeztetett Caplovic. Úgy véli, felesleges volt beavatkozni az eddigi gyakorlatba.
"Ezek a változások feszültséget szülhetnek, amelyre nincs szükség. Semmi bajom azzal, ha a nemzetébresztők nevét viselő települések nevét valahol nem hivatalos formában használják, de ami a hivatalos gyakorlatot illeti, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában vagyunk" – magyarázta az Új Szónak a politikus.
Caplovic ugyanakkor jelezte, nem biztos, hogy ő kerül majd Chmel helyére a választások után. "Inkább az iskolaüggyel szeretnék foglalkozni" – árulta el a Smer alelnöke.
A kisebbségi helységnevek feltüntetését korábban szabályozó úgynevezett táblatörvényt a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályon kívül helyezte. Az új helységnévlista ezért egy joghézagot pótol – állítja Rudolf Chmel hivatala. Az új helységnévlista engedélyezi a II. világháború után a szlovák nemzetébresztőkről elnevezett magyar települések (pl. Párkány-Stúrovo, Gúta-Kolárovo) korábbi magyar nevének a hivatalos használatát is, ami eddig nem volt lehetséges.
A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.
A kisebbségeket érintő törvényeket Ivan Gasparovic államfő is ellenezte, s bírálta. A helységnévlistáról azt mondta, hogy az nincs összhangban az alkotmánnyal.