Az elmúlt száz nap a miniszterelnök véleménye szerint megváltoztatta Magyarországot. Orbán Viktor kedden kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén hosszan szólt arról, hogy a magyarok szakítottak az utópiák korszakával, az ő politikájuknak pedig az a feladata, hogy "kinyissák a teret a valóság számára". "Éljen a valóság"- mondta, közölve: kormánya visszaszerzi az ország gazdasági önrendelkezését.

"A mögöttünk hagyott száz nap igencsak sűrűre sikeredett". 2010 nyarán még a leginkább közömbös emberek is érezték, hogy valami megváltozott, érezhették, hogy nagy dolgok vannak készülőben, és nem is tévedtek - mondta Orbán Viktor a budapesti Szent Imre Gimnáziumban.
A kormányfő egyórás beszédét arra az igazságra alapozta, hogy utópiákban reménykedni, virtuális valóságban élni csak ideig-óráig lehet, "a valóság ugyanis előbb-utóbb visszaköveteli jogait". Orbán Viktor szerint "büszkék lehetünk arra", hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait egy új, a valóságra épülő rendszernek, a nemzeti együttműködés rendszerének. A megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal "az utóbbi évek utópiájának delíriuma után", és lezárta a "hazudtunk reggel, délben meg este" szocialista politikáját - fogalmazott.
A miniszterelnök felidézte azt is, milyen állapotban volt Magyarország, mielőtt a magyar emberek elsöprő többsége gyökeres változások mellett döntött. "Mélyponton tántorgott a gazdaság, történelmi csúcsponton volt a munkanélküliség" - említette példaként.
Úgy vélekedett, a 2002-ben hatalomra került kormány "politikai bűnt" követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását.
2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adósságként visszafizetnie - mutatott rá a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.
Közölte, 2013-ban több mint háromezermilliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe - tette hozzá.
Mindemellett a magyar államiság a szétesés, a szétcsúszás határán egyensúlyozott - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért azonnal hozzá kellett látni a munkához.
Orbán Viktor a kabinetét értékelve azt mondta: a mostani az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy leszámoltak azzal a "szakértői gőgből fakadó technokrata utópiával" is, amely szerint lehetséges az emberek nevében, de az emberek ellenében kormányozni.
Véleménye szerint az elmúlt száz nap nem egyszerűen a magyar kormány száz napja, hanem a megújuló Magyarország első száz napja. Már építik a nemzeti együttműködés politikai, közigazgatási, gazdasági és erkölcsi rendszerét - mondta.
1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most, s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám - sorolta Orbán Viktor.
Emellett számos tabut is ledöntöttek - mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését.
Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt - jelentette ki.
A gazdasági intézkedésekről azt mondta: minden lépésük középpontjában a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, a munkavállalás könnyítése és megbecsülése áll. Hozzátette, a gazdaság megerősítéséhez, a munkahelyek megteremtéséhez a valósághoz igazodó adórendszerre, felelős vagyongazdálkodásra és biztos pénzügyi alapokra van szükség. A fontos döntések között említette például a társasági adó csökkentését és a termőföld védelmét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ez a védelem akkor is eredményes lesz, ha Brüsszelben esetleg nem hosszabbítják meg a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot, mert "a magyar föld biztonságban van, Magyarországon külföldi spekulánsok termőföldet nem fognak vásárolni, akkor sem, ha Brüsszel éppen így vagy éppen úgy dönt". Emellett - sorolta - kibővítették a Széchenyi-kártya-programot, előkészítették, vitára bocsátották a Széchenyi-tervet, bevezették az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást.
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a pénzügyi függetlenség és gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett - közölte Orbán Viktor.
Szerinte az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankrendszerrel szembeni küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
(folyt.)