Új gazdaságpolitikára van szükség Magyarországon, amely azonban nem lehet megszorító jellegű, de szigorúan be kell tartania az egyensúlyi követelményeket, fontos, hogy modernizációs jellegű legyen, továbbá rendszerértékű változtatásokat kell véghezvinnie a nagy elosztási rendszerek területén- mondta Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója az intézet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A kutatóintézet szerint a tőke, a munka és a technika fejlődésének kombinációjából 3,5 százalék körüli potenciális növekedési pálya határozható meg - tette hozzá a kutatási igazgató.
A kutatóintézet szerint a 2011-ben megélénkülő növekedés csak mérsékelten hat a fogyasztásra, így a bruttó hazai termék (GDP) dinamikájától elmarad a fogyasztás bővülése. Ezt követően 2012-től átlagosan 3,8 százalékos fogyasztásbővüléssel számolnak.
A Századvég Gazdaságkutató szerint bár a nettó export az előrejelzési időszak első felében érdemi GDP-bővülést eredményez, dinamikája a konjunktúra javulásával folyamatosan csökken.
Mellár Tamás szerint az államadósságot a GDP 60 százalékos szintje alá a folyó fizetési mérleg 3 százalékos hiánya, az elsődleges egyenleg 1-2 százalékos többlete, a növekedési ütem és a reálkamat közötti 1-2 százalékos különbség mellett lehetne elérni. Reális célkitűzésnek nevezte, hogy a 2010-2014-es időszakban évente 2 százalékponttal csökkenjen az adósság/GDP hányados.
Heim Péter, a zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta: azt javasolják, hogy Magyarország vegye át a visegrádi országok költségvetési szerkezetét, ami jelentős átcsoportosítást jelent a kiadási oldalon. Az általános közszolgáltatásokra és szociális biztonságra kevesebbet, egészségügyi és gazdasági ügyekre többet kellene költeni.
Hozzátette: 2010 és 2018 között folyamatos és fokozatos kiadáscsökkentésnek is meg kell valósulnia, az államháztartás kiadásainak GDP-arányos értékét 2014-re 43,8, 2018-ra 40,8 százalékra kell csökkenteni.
A Századvég szerint az államháztartás bevételeinek csökkentése is szükséges, ahol egészségesebb szerkezetben, az élőmunkát kevésbé megterhelve, a gazdaság fehérítését szolgáló módon kell az adókat beszedni.
A kutatóintézet úgy látja, hogy a bankok mérlegeiből állami segítséggel ki kell emelni a kockázatok egy részét. E célból kell létrehozni a nemzeti eszközkezelő ügynökséget, amely meg tudná vásárolni a bankrendszertől a késedelmes adósok hiteleit és azokat bérbe adná viszonylag kedvezményes díj mellett. A tőke- és vagyonkezelési piac újraszabása területén a legfontosabb lépésnek a pénzügyi közvetítés hatékonyabb ellenőrzését és a kötelező magán-, illetve önkéntes pénztárak befektetési szabályainak átírását tartja a Századvég Gazdaságkutató.
A kutatóintézet szerint a növekedés beindításához mindenképpen szükséges a foglalkoztatottak létszámának bővítése, amely a keresleti és kínálati tényezők együttes kezelését kívánja meg. Rövid távon a munkára való ösztönzés érdekében szükség van arra, hogy összehangolják az adópolitikát, a jóléti rendszereket és a munkaerő-piaci intézményeket. Szükséges az is, hogy csökkenjenek a munkaköltségek és a célzott fejlesztéspolitikán keresztül erősítsék a munkakeresletet.
A Századvég nyugdíjjavaslata szerint a jelenlegi három pillért egy újabbal, az állami alapnyugdíjjal kellene bővíteni. A jelenlegi tb-nyugdíj pillérét pedig névleges egyéni számlás rendszerré alakítanák át. A járulékfizetők szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami, vagy a magánnyugdíj-pénztári pillérbe utalják.
A Századvég szerint az egészségügyre fordított közkiadások nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, a GDP arányában 6,2-6,5 százalékos összeg hatékony ráfordítása volna indokolt.
A kutatóintézet szerint a gazdaságpolitikai fordulathoz egyértelműen lefektetett stratégiai célokat követő, potens fejlesztéspolitikára van szükség. Prioritásként kell kezelni az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan új regionális központok kialakítását, valamint a kiemelt iparágak fejlesztésével összhangban történő vidékfejlesztést, csökkentve ezzel a nagy területi egyenlőtlenségeket.