Nézeteltéréseket okoz a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójában (UMP), hogy Nicolas Sarkozy francia elnök még nem jelentette be hivatalosan indulását a tavaszi elnökválasztáson, és az államfőnek egyre csökken az esélye a győzelemre. A választást az döntheti el, hogy a két nagy párt, az UMP és a Szocialista Párt (PS) közül melyik győzi meg a szavazókat a gazdasági válság miatt súlyosbodó társadalmi problémákra adott válaszaival- állapítja meg Fejérdy Géza, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa elemzésében.

Mint a szakértő az MTI-hez is eljuttatott elemzésében írja, a kedden közölt közvélemény-kutatási adatok szerint az évadnyitó kampányból a szocialista Francois Hollande került ki győztesen, jelentősen, két százalékponttal növelte támogatói számát, míg Sarkozy csak fél százalékponttal. Így a szocialista jelölt támogatottsága 31 százalékos, a jelenlegi elnöké 27,4 százalékos, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) jelöltjéé, Marine Le Pené pedig 19 százalékos.
Az UMP Francois Hollande ígéreteinek betarthatatlanságát, hiteltelenségét hangsúlyozza, az öt év eredményeire, a gazdasági válság okozta váratlan nehézségekre hivatkozik - mutat rá Fejérdy Géza. Kiemeli: a hivatalos elnökjelölt hiánya miatt ugyanakkor nézeteltérések alakultak ki a pártban, és egyre halványul remény a győzelemre. Ugyan egyre többen - köztük maga Sarkozy is - nyíltan felvetették a bukás lehetőségét, "az energikus, a lehetetlenben is bízó államfő" igyekszik "csatasorba állítani híveit" és a legjobb stratégiát kiválasztani a megmérettetésre - fűzi hozzá.
Fejérdy Géza úgy látja, a szocialista párt a közvélemény-kutatási adatok szerinti "biztonságos pozícióból" az események "kézbentartását" határozta meg célként. Megpróbál minden alkalmat megragadni, hogy bebizonyítsa: az elmúlt öt év döntései tévesek voltak, és bár a párt korántsem homogén, igyekszik egységesnek mutatkozni.
A szakértő szerint Francois Hollande programjában négy fő gondolat köré csoportosítja mondanivalóját: ezek az igazság, az akarat, az igazságosság és a remény. A hatvan vállalást tartalmazó program világosan kijelöli a fontos témákat: oktatás, államháztartás, foglalkoztatás, lakásépítés, energia, intézményi és bankreformok, az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányba foglalása.
A külpolitikát illetően "viszonylag szűkszavú" program kilátásba helyezi az európai pénzügyi stabilitási mechanizmusról szóló szerződés újratárgyalását, az euró pozíciójának a dollárral szembeni erősítését, Franciaország Afrika-politikájának az egyenlőség elvén alapuló újrafogalmazását, az ENSZ reformját, illetve a franciák 2012. december vége előtti kivonulását Afganisztánból - közli.
Sokak szerint Francois Hollande túl nagy lendülettel kezdett a kampányba, és muníciójának lényeges részét már felhasználta, míg Sarkozy jelöltségének lebegtetésével jelentős tartalékot halmozhat fel az utolsó hetekre - hangsúlyozza.
Véleménye szerint az államfő 2007 óta inkább csak külpolitikai sikereket könyvelhetett el, és a líbiai háború befejeződése óta ilyet sem igen mutathat fel. Ráadásul az afganisztáni francia veszteségek, az örmény népirtás tagadását tiltó törvénnyel kapcsolatban Törökországgal kialakult feszültség, Párizs és London elhidegülése, valamint a kampányolás a Franciaországban jobbára népszerűtlen Angela Merkel német kancellárral és Németország példájával sem segít Sarkozynek - teszi hozzá.
Sarkozy vasárnap televíziós interjúban beszélt a gazdasági válságtól sújtott Franciaország állapotáról és az általa kínált megoldásokról. Kijelentette, hogy az európai pénzügyi helyzet stabilizációja lényegében megtörtént, és ez nem kis részben Franciaországnak köszönhető - emlékeztet Fejérdy Géza. Megjegyzi: az elnök szerint Európa "már nincs a szakadék szélén", így megnyílt az út a gazdasági válságból való kilábalás előtt.
Az interjúban Sarkozy jelenlegi mandátuma teljes kitöltésének felelősségével indokolta, hogy hivatalosan nem tisztázza, jelölteti-e magát, de egyértelmű utalást tett arra, hogy ez a szándéka - idézi fel.
A szakértő kifejti: 2012. március 16-ig kell hivatalosan bejelenteni a jelöltséget és bemutatni az ahhoz szükséges támogatást. Kevés esély látszik arra, hogy Sarkozy ezt február közepe előtt megtenné - állítja.
Az elnökválasztások eredményével kapcsolatban Fejérdy Géza négy forgatókönyvet tart elképzelhetőnek. A legvalószínűbb, hogy a közvélemény-kutatási eredményeknek megfelelően Francois Hollande nyeri az első fordulót, és az időközben magát jelöltető Sarkozyvel mérkőzhet meg a második fordulóban május 6-án, végeredményként pedig a szocialista jelölt kerül az Elysée-palotába.
Kevésbé valószínű, de nem kizárt - írja a szakértő -, hogy Sarkozy támogatottsága megerősödik, és a második fordulóban a saját javára billenti a mérleget.
Az elemző nem tartja lehetetlennek azt a forgatókönyvet sem, hogy a jelenlegi elnök népszerűsége tovább csökken, és Francois Hollande abszolút győzelmet arat.
Megjegyzi: nem teljesen kizárt az sem, hogy a kisebb pártoknak nem sikerül megszerezniük az induláshoz szükséges támogatást, ami vélhetően Nicolas Sarkozy újraválasztási esélyeit növelné.
A döntő kérdés - mutat rá -, hogy a kormányzó vagy a szocialista párt lesz-e képes meggyőzni a választókat a gazdasági válság miatt súlyosbodó társadalmi problémákra, például a munkanélküliségre, a lakáshiányra, az államadósságra, a versenyképesség és a vásárlóerő növelésére adott válaszaival.