Schmitt Pál az Arraiolos-csoport pénteki találkozóján Helsinkiben azt mondta: ahhoz, hogy Európa erős legyen "a globális versenyben", a tagállamoknak is erősnek kell lenniük. Tarja Halonen finn államfőnek hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság szükségesnek tart bizonyos törvényi módosításokat, a kormány nyitott azok megvitatására, mivel "a bizalom visszaállítása európai partnereink előtt" mindennél fontosabb.

A magyar köztársasági elnök az Arraiolos-csoport pénteken kezdődött kétnapos találkozóján vesz részt, ahol a finn, az osztrák, a német, az olasz, a lett, a portugál és a szlovén államfővel tanácskozik az Európát érintő kihívásokról.
Schmitt Pál magyar újságíróknak azt mondta, az eseményen kollégáival arról beszéltek, mit lehet tenni azért, hogy Európa megőrizhesse erejét. Ehhez az államfő véleménye szerint erős tagállamokra, intézményekre, európai identitásra és hatékony közös politikákra van szükség, továbbá az európai sokszínűséget is tiszteletben kell tartani.
Az államfő arra is kitért, hogy a találkozón beszéltek a demográfiai kérdésről, Európa elöregedéséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon az alaptörvény a családok védelmét hangsúlyozza.
A találkozó keretében a köztársasági elnök kétoldalú tárgyalásokat folytatott Danilo Türk szlovén, Andris Berzins lett, Heinz Fischer osztrák és Tarja Halonen finn államfővel.
Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal külügyi hivatalvezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, Schmitt Pál megköszönte Danilo Türknek, hogy országa támogatta Magyarországot az alaptörvény kapcsán kialakult "európai vitában". A magyar államfő kiemelte, hogy az alaptörvény "bővíti a nemzetiségek jogait, és a következő választások után a szlovén kisebbség is parlamenti képviselethez juthat" - idézte fel.
A külügyi hivatalvezető kifejtette: Danilo Türk a megbeszélésen úgy fogalmazott, minden ország belügye, hogy megalkossa a "társadalmi szükségleteinek és igényeinek megfelelő alkotmányát".
A két államfő megállapodott abban, hogy március elején együtt ellátogatnak a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar közösséghez.
Schmitt Pál Tarja Halonen finn államfőt tájékoztatta a magyarországi változásokról, amelyek - mint az államfő mondta - az elmúlt évek "elhanyagolt kormányzása és elhalasztott reformjai miatt váltak sürgetővé". A köztársasági elnök kiemelte: több mint 350 törvényt és egy új alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés másfél év alatt.
A magyar államfő hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság szükségesnek tart bizonyos módosításokat, a kormány nyitott azok megvitatására, mivel "a bizalom visszaállítása európai partnereink előtt" mindennél fontosabb.
Heinz Fischer az EU intézményei által kifogásolt magyar törvények felől érdeklődött a kétoldalú tárgyaláson - számolt be Vajna Márton. Kifejtette: Schmitt Pál biztosította osztrák partnerét, hogy amennyiben megalapozottak a kritikák, a magyar kormány kész az érintett jogszabályok módosítására. A magyar államfő hangsúlyozta, mindkét fél érdeke, hogy "mielőbb helyreállítsuk a két ország közötti bizalmat és kiváló együttműködést" - fogalmazott.
Andris Berzins nemrégiben megválasztott lett államfővel folytatott tárgyalásán Schmitt Pál tájékoztatta partnerét "a Magyarország előtt álló gazdasági kihívásokról, az alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel összefüggő európai vitáról" - emelte ki Vajna Márton.
Mint közölte, Andris Berzins "nagyon bátornak nevezte a magyar kormányt", hogy szembenéz az országra nehezedő kihívásokkal, és azt mondta, Lettország is hasonló problémákkal küzd a gazdaságot, az oktatást, a munkanélküliséget, az elvándorlást és a demográfiai folyamatokat illetően. A lett államfő azt is hangsúlyozta, hogy a két ország álláspontja hasonló az EU-val kapcsolatban is: egyaránt érdekük a közös agrárpolitika és a kohéziós politika fenntartása a 2014-2020 közti költségvetési időszakban.