A magyar bankrendszer a csökkenő eszközállomány ellenére is javuló jövedelmezőséggel és tőkehelyzettel működött 2010 első negyedévében, a kockázatok szintje azonban továbbra is magas a PSZÁF hétfőn közzétett kockázati jelentése szerint. A jelentés a negatívumok között említi a bankok jövedelmezőség és tőkehelyzet szerinti polarizálódását.

A bankrendszer jövedelmezősége, valamint a tőkeellátottság átlagos szintje a gazdasági-pénzügyi válság körülményei között is megfelel a stabil működés követelményeinek a jelentés szerint. A devizahitelek aránya és a mérlegen belüli nettó devizapozíció mértéke is kedvezően változott, az eszközoldali likviditás mértéke, illetve a hitel/betét arány pedig 2009 végéhez képest nem módosult. A bankrendszer forrásellátottsága stabil, a minősített hitelek állományának növekedése tovább lassult, a bankok folyó hitelkockázati költségei pedig érdemben csökkentek.
A bankok fejlődésében ugyanakkor kedvezőtlen tendenciák is mutatkoztak, a jelentés ezek között említi, hogy a veszteséges és viszonylag alacsony tőkemegfelelésű szolgáltatók száma és piaci részaránya emelkedett. Hasonlóképpen kedvezőtlennek tartja, hogy a javuló átlagos jövedelmezőséget viszonylag alacsony összegű első negyedévi értékvesztés-képzés tette lehetővé, ami a portfólióminőség trendjét tekintve nem tűnik fenntarthatónak.
A fő kockázatok között a PSZÁF első helyen említi a banki eszközminőség folytatódó romlását, illetve a jellemző hitelbiztosítékok, az ingatlan és a gépjárművek piacainak változatlan gyengeségét. További kockázatot jelent a globális likviditási és forráshelyzet újbóli romlása, a kockázati felárak emelkedése, illetve a tőkepiacon bekövetkezett április-májusi korrekció.
Kockázatokat képvisel a nagyarányú banki különadó, illetve a devizában denominált jelzáloghitelek betiltása is. Egyelőre nehezen felmérhető, hogy e lépések milyen hatásokkal lesznek a bankok forrás- és tőkeellátottságára, üzletméretére és eredménykimutatására, illetve miként fogják érinteni a banki szolgáltatások költségeit és a meglévő portfólió minőségét. A fő kockázat e tekintetben az, hogy az említett intézkedések a bankrendszert csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában érik.
A jelentés szerint jelentős kockázatok kapcsolódnak az alacsony jövedelmezőségű és viszonylag kedvezőtlen tőkehelyzetű bankok kilátásaihoz is.
A bankszektor mérlegfőösszegének év/év alapú lassuló növekedési dinamikája 2010. március végére 8,4 százalékos csökkenésbe váltott, amit nagymértékben befolyásolt a forint adott időszaki erősödése, így a forintban kifejezett dinamika a tranzakciós változásoknál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat.
A részvénytársasági formában működő bankok bruttó hitelállománya 2010. március végén az egy évvel korábbihoz képest 14,3 százalékkal visszaesett, deviza-árfolyamhatással korrigálva azonban csak 6,3 százalék a csökkenés, ami a megelőző két negyedévi értéknél már valamivel lassabb zsugorodást jelent.
Változatlan devizaárfolyamon az összes nagyobb ügyfélszegmens hitelei lassuló ütemben csökkentek - a vállalati hitelek 7,3, a lakossági hitelek 1,3, a külföldnek nyújtott hitelek 6,6 százalékkal -, a reálgazdasági konjunktúra mérsékelt javulására vonatkozó legújabb információkkal összhangban. A felügyelet szerint elképzelhető ugyanakkor, hogy a lakossági portfolió az év hátralévő részében ismét gyorsabb ütemben zsugorodik majd a szabályozásban bekövetkezett változások miatt.
Az összes késedelmes követelés gyarapodása lassult, viszont jelentősen és tovább gyorsuló ütemben nőtt az egy éven túli késedelmes tételek aránya, ami a már erős késedelemben lévő állomány további gyors romlására utal. Az egy éven túli késedelmű állomány 138 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a 90 napon túl késedelmes tételek növekedése pedig 45 százalékot ért el.
A késedelmes tételek adott portfólión belüli aránya a legtöbb esetben továbbra is gyorsuló ütemben emelkedett, mert az alacsony hitelezési aktivitás miatt a teljes portfólió általában csökkent. Március végén a vállalati portfolió 27 százaléka volt késedelmes, vagy újratárgyalt státuszú, és 14 százaléka volt 90 napon túli késedelemben. A lakossági hitelek körében e két érték 32 és 13 százalék körüli volt.
A nettó kamateredmény a legutóbbi negyedévben közel 27 milliárd forinttal nőtt. A kamatkiadások jóval nagyobb mértékben csökkentek, mint a kamatbevételek, ami 2,7 százalékos nettó kamatkülönbözet eredményezett; ez közel 10 bázisponttal magasabb, mint az előző negyedév végi érték, és már harmadik negyedéve folyamatos emelkedést mutat. Az eredményt érdemben támogató másik tényező a 2009. első negyedévinél 36 milliárd forinttal alacsonyabb értékvesztés-képzés volt. A működési költségek csökkenése az eredményt 7 milliárd forinttal javította.
A felsorolt 67 milliárd forintnyi növekménnyel szemben a nem kamatbevételek 42 milliárd forintos csökkenése állt, a szektor működési eredménye így végül közel 28 milliárd forinttal haladta meg a 2009 első negyedévit, adózott eredménye pedig 34 milliárd forinttal lett magasabb.

A veszteséges intézmények száma egy negyedév alatt kilencről tízre növekedett, a veszteséges működés mögött továbbra is a romló eszközminőség miatti értékvesztés- és céltartalék-képzés állt.
A bankrendszer tőkemegfelelése 13 százalék volt március végén, ami csekély pozitív irányú változást jelez a 2009. év végihez képest. A 10 százalék alatti TMM mutatóval rendelkező intézmények piaci részesedése több mint 5 százalékponttal, 25 százalékra emelkedett, a jelenlegi helyzetben is biztonságosnak tekinthető, 12 százalék feletti tőkemegfelelésű szolgáltatók részesedése 6 százalékponttal, 69 százalékra bővült.