Az ápolás kizárólag az önkéntes pénztári rendszer negyedik ágaként képzelhető el- közölte szerdán a Patika Egészségpénztár, a szektor legnagyobb független szereplője.

Az egészségkassza közleményében ismerteti: egyetért a Stabilitás Pénztárszövetség javaslatával, ami az önkéntes ápolás erősítését és a foglalkozás-egészségügy egészségpénztárakba való integrálását érinti. Az ápolás azonban kizárólag az önkéntes pénztár negyedik ágaként (nyugdíj, egészség, önsegélyező, ápolás) képzelhető el, hiszen ez illeszkedik az Európai Unió gyakorlatához, nem pedig az egészségpénztárba történő beolvasztás, mint ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség javasolta.
Az önkéntes egészségpénztárak foglalkozás-egészségügy területére való kiterjesztése pedig kizárólag akkor képzelhető el a Patika szerint, ha az a munkaadók számára pénzben mérhető megtakarítást, a dolgozók számára pedig az egészségügyi szolgáltatás minőségének javulását jelenti.
„Ami a jelenleg önkéntes alapon működő egészségpénztár 1997. évi nyugdíjreformot megismétlő elismert pénztárrá történő alakítását illeti, a Patikapénztár az új szabályozás esetleges kialakításakor szükségesnek tartja a pénztártagok vagyonát és tulajdonát védő törvényi garanciák leszögezését" - hangsúlyozza Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója.
Egyes piaci szereplők tavaly kísérletet tettek a tagok tulajdonában álló magánnyugdíjpénztárak pénzintézetek birtokában álló magánnyugdíjbiztosítóvá történő átalakítására. A törvényt Sólyom László, akkori köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra küldte normakontrollra - hívja fel a figyelmet az egészségkassza.
A közlemény ismerteti: az első félév az önkéntes egészségpénztári szektorban a független és munkahelyi pénztárak további erősödését hozta, amelyek a PSZÁF, a Stabilitás Pénztárszövetség és a Patikapénztár adatközlése alapján a szektor taglétszámának 45,8, bevételének 33,3 vagyonának pedig 21,6 százalékát birtokolják.
A független és munkahelyi pénztárak térnyerése a Patika szerint elsősorban a munkahelyi pénztárak munkavállalóik iránti elkötelezettségének, másodsorban e pénztárak tagok érdekét szolgáló nonprofit működésének köszönhető.
Az időközben megszűnt Egészségbiztosítási Felügyelet „Önkéntes egészségpénztárak összehasonlító elemzése 2009” című jelentése is megállapította, hogy a legsikeresebb prevenciós kezdeményezések alapvetően a független és munkahelyi pénztárakhoz kötődnek, mint a Dimenzió pénztár által működtetett kedvezményes szűrések, vagy a Patikapénztár Prevenciós Alapja. A banki-biztosítói hátterű pénztárak vonatkozásában a jelentés elismerően nyilatkozott a K.H „Egészségklub” és az AXA „Pajzs” Egészségmegőrző programjáról - közölte a Patika.
A Stabilitás Pénztárszövetség szerdán ismertette azt a tanulmányt, amelyet a KPMG Tanácsadó Kft. készített a szervezet megbízásából "Az egészségpénztárak fejlődési stratégiája" címmel.
Az egészségpénztárak célja a stratégia szerint az, hogy együttműködjenek a társadalombiztosítás rendszerével, és olyan állami feladatokat vállaljanak át, amelyeket magánforrás bevonásával hatékonyabban és magasabb színvonalon lehet megoldani. A pénztárak a kormányzattal együttműködve részt vállalnának azon új szolgáltatási területek azonosításában, amelyeken a pénztárak a társadalombiztosítás által finanszírozott feladatokat és funkciókat láthatnak el elismert pénztárként, például az ápolásbiztosításban, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban.