Ötezer éve kezdett működni az az "edénymanufaktúra", amelyet Szíria déli részén, a Haurán-térségben tártak fel a régészek.

Eddig 4200 cserépedény került elő a föld mélyéből, ebből 1200 az idei ásatási szezonban - olvasható a Global Arab Network (http://www.english.globalarabnetwork.com) hírportálon.
Kr.e. 3000 körül kezdték előállítani a térségben a legkülönfélébb rendeltetésű és méretű égetett agyagtárgyakat: lámpásokat, tároló- és főzőedényeket, tányérokat, tálakat, csakúgy mint a legváltozatosabb kivitelű üvegeket.
Míg kezdetben fekete cserépedényeket készítettek, a római korban áttértek a vörös cserépedény, az úgynevezett terra sigillata gyártására. Az idők folyamán megtanulták tisztítani az agyagot, s magasabb hőfokon kiégetni a termékeket.
Az iszlám térhódításával új technológia terjedt el - a helyi mesteremberek elsajátították, hogy miként lehet termékeiket fémoxidokkal színezni. Ebben a korban az égetett cserépedényeket mértani motívumokkal díszítették.
Mint Ajham al-Zubi, a Darai-kormányzóság Nemzeti Múzeumának kurátora rámutat, a cserépedények révén megismerhető, hogy miként fejlődött a tudomány és a gazdaság, vagy hogy hogyan változott a népesség hitvilága. A bronzkorban cserépedényeket helyeztek a sírba, ami arra utal, hogy az egyiptomiakhoz hasonlatos nézeteket vallottak a túlvilági létről. Volt olyan időszak is, hogy a hauráni népesség nagy cserépedényekbe temetkezett.
Előkerültek fehér cseréptöredékek, amelyek a Ciprussal folytatott kereskedelemről tanúskodnak.
A hauráni kereskedők saját pecsétnyomójukkal jelölték meg az égetés előtt az agyagból készült tárolóedényeket, ezzel jelölve meg tulajdonukat.
A cserépedényeken kívül a térségben feltártak egy amfiteátrumot, valamint több római fürdőt.