Vissza kell vezetni a költségvetési törvény kiadási főösszegén és hiányösszegen azt a vételárat, amelyért a magyar állam visszavásárolja az orosz féltől a Mol Nyrt.-ben meglévő 21,2 százalékos részvényportfoliót- közölte Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a számvevőszéki és költségvetési bizottság keddi ülésén.

A szakbizottság kormánypárti többsége általános vitára alkalmasnak találta Mol-részvények visszavásárlásával összefüggő költségvetési törvénymódosítást és a Mol-törzsrészvények állam javára történő vásárlás jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot is.
A döntést megelőző vitában Nátrán Roland a költségvetési törvénymódosítás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az államháztartási törvényben meghatározott szabályok szerint nő a költségvetési hiány összege, az Európai Unió (EU) módszertana szerinti maastrichti hiánymutató szempontjából az ügylet nem számít hiánynövelő tételnek.
Kérdésre válaszolva közölte: egyelőre nincs végleges információ a magánnyugdíj-pénztárak által átadott portfolióról, így nem tudni még, hogy mekkora részt képviselnek azokban a Mol-értékpapírok.
Az IMF-hitel kapcsán elmondta még, hogy a lehívott, de fel nem használt, a jegybanknál letét formájában elhelyezett felhasználásáról nincs egyeztetési kötelezettség a nemzetközi szervezetekkel. Aláhúzta, hogy a kormánynak az államot finanszírozó befektetőket kellett arról biztosítani: az adás-vétel nem okozza a finanszírozási feltételek radikális megváltozását. A piaci reakciók azt mutatták, hogy erről sikerült biztosítani a befektetőket - közölte. Hozzátette: az idei finanszírozási tervet az eredeti menetrendnek megfelelően hajtják végre.
Kiemelte azt is, hogy mivel az állam a rendelkezésre álló forrásokból finanszírozza az ügyletet, az nem növeli a bruttó államadósságot sem.
Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára az országgyűlési határozati javaslat kapcsán annyit közölt: a javaslattal kéri a kormány, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a mellékelt adás-vételi szerződést. Aláhúzta: a határozat elfogadásával a kormány saját magára állapít meg feladatot; a kabinet vállalja, hogy vevőként mindent intézkedést megtesz a vásárlás kapcsán, a megtett intézkedésekről pedig beszámol a parlamentnek.
Az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés előtt a kormány oldal hosszas vitát folytatott Veres Jánossal (MSZP). A szocialista képviselő szerint Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter azt ígérte, hogy minden korábban feltett kérdésre az előterjesztés megadja a választ, ám ez nem így történt.
Veres János több kérdésre is választ várt, közte arra, hogy milyen érvek szólnak a Mol-üzletész megvásárlásának időzése mellett; az állam összesen mekkora tulajdonhányaddal rendelkezik majd; az állam tervezi-e további tulajdonrész szerzését; miért nő az adás-vétellel Magyarország energiaellátásának biztonsága és az energiafüggetlensége. Kíváncsi volt egyebek mellett arra is, hogy ha az orosz felet az elmúlt két évben a "nem transzparens" tulajdonosi szerkezete miatt nem engedték be a Mol-közgyűlésre, akkor ezzel a partnerrel egy uniós tagállam, Magyarország köthet-e szerződést.
A Fidesz képviselői szerint Veres János kérdései túlmutattak a napirenden. Márton Attila (Fidesz) elképesztőnek és megdöbbentőnek nevezte a szocialista képviselő kérdéseit, közte azokat, amelyek az osztalékkondíciókat és a részvényárfolyamokat firtatták.
Veres János úgy reagált: nem tőzsdei árfolyamot befolyásoló választ várt, hanem azt, hogy vajon a kormányzat figyelembe vett-e bármilyen, a költségvetési egyenleget befolyásoló hatást.