A magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ)- jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson.

A külügyi tárca parlamenti államtitkára utalva arra, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén dönt majd Szerbia uniós tagjelöltségéről, azt mondta, a magyar kormány érdekelt abban, hogy a bővítési folyamat dinamikusan fennmaradjon, és szeretnék, ha eddig az időpontig lehetővé tenné Szerbia a kárpótlási törvény megfelelő módosításával, hogy "támogatni tudjuk a tagjelölti státusz megszerzésében."
Ugyanakkor úgy fogalmazott: "Magyarország nem tud lemondani semmilyen eszközről, a vétó eszközéről sem tud lemondani, annak érdekében, hogy nemzeti érdekét (...) érvényesítse". A magyarságunkról van szó, a mellettük való kiállás az önmagunk melletti kiállást jelenti - szögezte le. Hozzáfűzte: szó van még a jogállamiságról, Európáról és az Európai Unióról. Mint mondta, számos vonatkozásban a jogszabály a nemzetközi jogba, és az unió dokumentumaiba ütközik.
Az államtitkár azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása, amelynek értelmében, azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatokban szolgáltak, illetve leszármazottaik nem részesülhetnek a kárpótlásból. Ezzel a passzussal a szerb törvényhozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét - fogalmazott Németh Zsolt.

Az államtitkár szerint azt a sebet tépték fel, amit az elmúlt években megbékélési folyamat keretében Magyarország és Szerbia elkezdett begyógyítani. A kezdeti lépések ígéretesek voltak, ezt a folyamatot akadályozta meg most ez a jogszabály. "Nem is tudunk továbbmenni a megbékélés útján egészen addig, amíg ezt az akadályt nem sikerül elhárítani az útból" - szögezte le az államtitkár.
Nem egyedi jogszabályról, nem marginális kérdésről van szó, hanem egy fundamentális problémáról, a kollektív bűnösség újraélesztéséről úgy, hogy ehhez konkrét joghátrány kapcsolódik, a törvény előtti egyenlőség sérelme - fejtette ki, hozzátéve: az a lehetőség sem áll nyitva, hogy a magyarok rehabilitáció útján részesülhessenek a kárpótlásból. Megjegyezte: a magyarok alapvetően nem háborús bűnösként, hanem a kommunista államosítás és kollektivizálás eredményeként veszítették el tulajdonukat.
Németh Zsolt az elkövetkező időszak fontosnak feladatának tartotta, hogy felmérjék milyen volumenű vagyonról van szó.
Azzal kapcsolatban, hogy Bozidar Djelic, a szerb kormány integrációs ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese október 5-én azt mondta: a szerb parlamentben nincs meg a többség ahhoz, hogy "egyenlőségjelet tegyenek azok közé, akik a fasizmus áldozatai voltak és azok közé, akik az adott pillanatban fegyveresen a fasizmus oldalán álltak", úgy fogalmazott: ezzel alátámasztotta, hogy a kollektív bűnösség elvénél is súlyosabb dologról van szó, fasisztának minősítette a komplett vajdasági magyarságot is.
Megjegyezte, hogy a bolgár és német megszálló csapatokra, leszármazottaikra is vonatkozik a törvény, ugyanakkor az usztasa, csetnik és egyéb társutasokra nem. Németh Zsolt kiemelve, hogy valódi nemzeti ügyről van szó, a parlamenti pártok támogatását kérte, és azt mondta, bármikor készek a konzultációra.
Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke úgy fogalmazott: "szinte arculcsapás" az utóbbi néhány hét eseménye, és értetlenül állnak előtte.
Szili Katalin (független) azt mondta, Magyarország és a magyarok nem hagyják magukra a vajdasági magyarokat. Úgy vélte: itthon biztosan sikerül közös hangot találni, a másik kérdés, hogy sikerül-e európai partnereket is szerezni.

Kalmár Ferenc (KDNP) szerint Szerbia visszatért "a bizánci politikához". Nem szabad, hogy ez tárgyalási alapot képezzen, vissza kell vonni a jogszabály vonatkozó passzusát és utána tárgyalunk - szögezte le.
Ékes Ilona (Fidesz) felolvasta Teleki Júlia délvidéki író levelét, akinek családját a közelmúltban rehabilitálták a kollektív bűnösség alól. Ebben az kérte, ne feledkezzenek meg róluk a Délvidéken, Magyarország tartson ki a vajdasági magyarok mellett, és függjön Szerbia uniós tagsága attól, hogy a kollektív bűnösség elvét visszavonják.
Dorosz Dávid (LMP) elmondta, hogy kedden tárgyalásokat kezdtek, amelynek célja, hogy elérjék, európai anyapártjuk nyomást gyakoroljon a szerbiai politikai elitre.
Szávay István (Jobbik) a kárpótlási törvényt a kormány külpolitikai kudarcaként értékelte. Azt kérdezte, hogy nem tart-e az államtitkár attól, hogy miután Csehországot és Szlovákiát a Benes-dekrétumok ellenére felvették az unióba, ez negatív precedens lesz.
Németh Zsolt válaszában kiemelte: nem a magyar külpolitika, hanem az uniós integráció esetleges kudarcáról van szó, és ez nekünk ugyanolyan szomorú, mint az egész Balkánnak. A vajdasági magyaroknak érezniük kell, hogy odaállunk melléjük - fogalmazott. Ami Csehország és Szlovákia esetében történt, az rossz precedens - állapította meg, hozzátéve: fontos, hogy a magyar külpolitika álláspontja egyértelmű, világos legyen.