Márciusban megállapodásra juthatnak az uniós tagországok a gazdasági kormányzás erősítését célzó csomagról, júniusban pedig az Európai Parlament (EP) is megszavazhatja a magyar elnökségi programban kiemelt fontossággal bíró javaslatokat- mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn a Parlamentben.

Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az államtitkár elmondta: a hat jogszabályból álló csomagról februárban megtartották az első vitát a gazdaságért és pénzügyekért felelős uniós miniszterek tanácsában (Ecofin).
A testület következő, márciusi ülésén úgynevezett általános megközelítést fogadhatnak el, vagyis a magyar elnökség céljának megfelelően megszülethet a megállapodás a tagállami szinten.
A hatból négy jogszabály közös döntést igényel az EP-vel, így az Ecofin döntése után egyeztetési folyamat indul az uniós parlamenttel. A magyar elnökség szándéka az, hogy az EP júniusban megszavazza a csomagot - mondta Kármán András.
Az államtitkár hangsúlyozta: az stabilitási és növekedési egyezményben előírt kötelezettségek közül eddig főleg a hiánycél betartására törekedtek, az államadósságra vonatkozó szabályok pedig háttérbe szorultak, ami "hiteltelenné tette az egész rendszert". Ezért a magyar elnökség kiemelt prioritásának számító csomagban megfogalmazott javaslatok a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek az adósságcsökkentésre.
Az Európai Uniónak (EU) a gazdasági- és az államadósság-válság mellett súlyos hitelességi válsággal is meg kell küzdenie, az uniós tagállamok és az Európai Bizottság (EB) ezért tavaly hozzálátott a gazdasági kormányzás megújításához. A jogszabály-tervezeteket az EB terjesztette elő, a csomagról szóló politikai megállapodás előkészítésére pedig a tagállamok egy külön munkacsoportot hoztak létre. Ezt januártól Magyarország irányítja - mondta el Kármán András.
A feszített ütemben dolgozó munkacsoport a legtöbb kérdésben eljutott az egyetértés közelébe, márciusban pedig várhatóan sikerül tető alá hozni a megállapodást az egész csomagról - tette hozzá.
Az államháztartással kapcsolatban Kármán András hangsúlyozta: erősíteni kívánják a megelőző jelleget. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy középtávon az államháztartási egyensúly elérésére törekedjenek, ezért javasolják, hogy a távolodás az egyensúlytól a hiány felé járjon pénzügyi szankciókkal akkor is, amikor a hiány még nem lépte át a hazai össztermék (GDP) 3 százalékában meghatározott felső határt.
Az államadósság mértékének kérdéséről az államtitkár elmondta: korábban Brüsszelben "elnézték, ha tartósan jóval (a GDP arányában meghatározott) 60 százalék fölé mentek az államadósságok", a stabilitási és növekedési egyezmény rendszere ezért hiteltelenné vált.
Az új javaslatok az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznek az adósságcsökkentésre, például bevezetik az úgynevezett egy huszados szabályt. Ez azt jelenti, hogy az adósságot évente átlagosan az aktuális hiány és a 60 százalék közti különbség egy huszadának megfelelő mértékben kell csökkenteni, 80 százalékos hiányráta esetén például évente 1 százalékponttal - mondta Kármán András.
A költségvetési, államháztartási folyamatok ellenőrzése és a kedvezőtlen tendenciák elleni fellépés mellett külön jogszabály készül a makrogazdasági egyensúlytalanságok nyomon követéséről és kiiktatásáról is. A javaslat értelmében monitoring rendszer épül ki a külső és belső egyensúlytalanságok figyelésére, és amennyiben bebizonyosodik, hogy ilyen helyzet állt elő, az adott tagországot felkérik, hogy készítsen programot a probléma kezelésére, és számon is kérik az intézkedések végrehajtását - mondta Kármán András.
A költségvetési tervezésre vonatkozó legjobb európai gyakorlatok átvételét is előírná az egyik javaslat, 2013 végi határidővel - mondta az államtitkár. Itt egyebek között "a tervezési folyamat átláthatóságára érdemes gondolni, és arra, hogy középtávú kitekintés is legyen a költségvetésben" - mondta az NGM államtitkára.