Gazdasági akciótervet jelentett be kedden az Országgyűlésben a kormányfő. Az Orbán Viktor által ismertetett 29 intézkedés között van a többi között az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, a bankokat sújtó adó növelése, az adózási szabályok egyszerűsítése és a gazdaság élénkítése. Az ellenzéki felszólalók elsősorban a egykulcsos adó bevezetését kifogásolták.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány gazdásági akcióterve két pillére, az új gazdasági rendszer kialakítására és a kölcsönös felelősségvállalás elvének bevezetésére épül. Szerinte Magyarországnak a termelő kapitalizmusra kell koncentrálnia, és vissza kell szorítania a spekulatív kapitalizmust.
A kormány által javasolt valamennyi intézkedés a munkahelyteremtést, a munka középpontba állítását szolgálja - szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő közölte, hogy új adórendszert vezetnek be. Ennek eleme a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó, az évi 500 millió forintos nyereségig a jelenlegi 19 százalék helyett fizetendő 10 százalékos társasági adó, a családi adózás, a kis- és közepes vállalkozásokat sújtó tíz kisadó eltörlése, valamint az egyenes ági, vér szerinti leszármazott esetében az örökösödési, ajándékozási illeték és az adományozást sújtó általános forgalmi adó eltörlése.
Orbán Viktor bejelentette, hogy az állam 120 milliárd forintot takarít meg "saját magán". A legfontosabb intézkedések: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata a tárcáknál, a külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
A tervek között szerepel a kistermelők értékesítési lehetőségeinek javítása, az uniós források átcsoportosítása a kis- és közepes vállalkozások számára, a Széchenyi-kártya felhasználási körének szélesítése.
A kormányfő közölte: az állami szférában elrendeli a bértömeg legalább 15 százalékos csökkentését, ami 48,2 milliárd forint megtakarítást jelent. Az állami vállalatoknál jelenleg működő száz igazgatóságot tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319-ről 60-ra csökken, a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig 450 marad. A pártok költségvetési támogatása még idén 15 százalékkal csökken a tervek szerint.
Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette Orbán Viktor, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a tulajdonosok kezéből. Jelentősen nő a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi lízingcégek adója, nekik 13 milliárd forint helyett 200 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk a költségvetéshez éves szinten. A tervezett intézkedések értelmében a jövőben nem lehetne jelzálogot bejegyezni devizahitel alapján, moratóriumot rendelnek el a közüzemi díjak emelésére és meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot.
A kormány akciótervét a Fidesz és a KDNP támogatta. Lázár János fideszes frakcióvezető az MSZP-t okolta Magyarország nemzetközi hitelének csökkenése miatt, és elszámoltatást szorgalmazott. Harrach Péter (KDNP) közölte: a program sok érdeket fog sérteni, de nem a kisemberekét.
Schiffer Andrés (LMP) neokonzervatív fordulatnak nevezte az akciótervet, amely az egykulcsos adó bevezetésével a felső középrétegeket támogatja, a szegényeket pedig cserben hagyja.
"Úgy tűnik, hogy miközben ebből a parlamentből eltűnt Kóka János és az SZDSZ, az önök képében visszatért" - fogalmazott a politikus.
Vona Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány akcióterve nagy részben jó, de vannak benne aknák és hiányosságok. Az ellenzéki politikus szerint most lehetőség van az államadósság újratárgyalására és a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetésére.
Mesterházy Attila (MSZP) közölte, hogy a bejelentett programnak több olyan eleme is van, amelyet a korábbi kabinetek meghoztak, de a mai kormánypártok akkor nem támogatták. Úgy vélekedett, hogy az egykulcsos adórendszer a gazdag családokat segíti, a minimálbér megadóztatása pedig a rosszabb anyagi helyzetű családokat sújtja majd.
Válaszában a miniszterelnök elutasította az államadóssággal kapcsolatos jobbikos felvetést.