Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás
Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó
A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól. Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fő)felügyelők lesznek
Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki rendszert az úgynevezett költségvetési (fő)felügyelői rendszer válthatja fel. A (fő)felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat. Az új szabályozás az úgynevezett alkotmányos fejezeteket és az önkormányzati rendszert nem érinti. A költségvetési (fő)felügyelők tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.
A központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. Ez azonban a pénzbeli szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra nem vonatkozik.
A zárószavazás napján kikerült ugyanakkor a törvényből az a rendelkezés, amely szerint a támogatást az is kizárja, ha a kedvezményezett által az államháztartás alrendszereinek terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendelte, és azt a kötelezett nem fizette meg. A módosító javaslat ezt azzal indokolta, hogy azon támogatásokról, amelyek visszaköveteléséről az azt folyósító állami szerv döntött, de nem lehet adók módjára behajtani, sem az adóhatóságnak, sem a kincstárnak nincs tudomása, a rendelkezés végrehajthatósága ily módon nem megoldott.
Csökkent a támogatások kedvezményezettjeit terhelő adminisztrációs teher: ezután nem kell igazolásokat kérni, a támogató a folyósítás előtt elektronikus úton, a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a köztartozást. Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai
Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben foglalt feltételek, és a törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra.
Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásáért nem kell illetéket, illetve igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak. Kétmilliós bérplafon a közszférában
A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.
A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek.
A PSZÁF elnökének a felügyelettől származó havi keresete az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak kilencszerese lehet. A bérplafon a jegybank elnökének keresetére is vonatkozik, így befolyásolja az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács további tagjainak, illetve a felügyelő bizottság tagjainak jövedelmét is.