Vizsgálóbizottságot hozott létre hétfőn az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálása érdekében.

A fideszes Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén Lászó javaslatát 302 igen szavazattal, 46 tartózkodás ellenében fogadta el a Ház. Az indítványt csak a szocialista frakció nem támogatta.
A testület a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit. Az indítvány szerint ugyanis a cukoriparban az elmúlt több mint két évtizedben olyan intézkedések történtek, amelyek a nemzeti érdeket sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek.
Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerváltáskor még tizenkét cukorgyár működött az országban, összesen 600 ezer tonna kapacitással. A két évvel az uniós csatlakozás után bevezetett, a termelés csökkentését ösztönző "cukorreform" hatására a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezerre csökkent, ami megfelel az egyetlen megmaradt cukorgyár - a kaposvári - éves termelésének, miközben az évi fogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság ma már importra szorul - fejtették ki a fideszes képviselők.
Szerintük az értékesítési és privatizációs szerződéseket, valamint az abban foglaltak betartását a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel meg kell vizsgálni, az esetleges büntetőjogi vagy politikai felelősséget meg kell állapítani.
A vizsgálat tárgya lesz, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek; hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, valamint hogy milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi - különösen az MSZP és SZDSZ alkotta - kormányokat, s mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. Vizsgálnák azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez, és mely okokra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek.
A vizsgálóbizottság tizenhat tagú lesz, közülük a Fidesz hatot, az MSZP és a Jobbik hármat-hármat, a KDNP kettőt, az LMP pedig egyet delegálhat, és a testület tagjaként dolgozhat egy független képviselő is. A vizsgálóbizottság társelnökeire a Fidesz és az MSZP tehet javaslatot.
A testület munkájáról jelentést készít és a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújtja azt az Országgyűlésnek.