A középosztályhoz, illetve szavazótáborához szólt Orbán Viktor miniszterelnök kedden elmondott országértékelésében az MTI által megkérdezett politológusok szerint. A Nézőpont Intézet jól felépített, határozott hangvételű beszédként értékelte a kormányfő szavait, a Magyar Progresszív Intézetnél pedig úgy gondolják, Orbán Viktor sarkosan, "néhol osztályjelleget öltve" fogalmazott.

A Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében hangsúlyozza, a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a "centrális erőtérben kormányzó Fidesz" továbbra is az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre képes, integráló tényező a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben. Szerintük a beszéd alapján a kormány a "középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével" építheti fel a saját tartós társadalmi támogatottságát.
Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is arról írt, Orbán Viktor szavazótáborához, a "vélt középosztályhoz" intézte mondatait, őket igyekezett arról meggyőzni, hogy politikája a javukat szolgálja. Az elemző érdekes hatalmi konstrukcióként értékelte továbbá a kormányfő azon mondatait, amelyekben szerinte Orbán Viktor a középosztályt arra kérte: nézze el a kormánynak, hogy a nyugdíjasokat megsegíti, mert csak így érheti el, hogy utóbbiak egy olyan pártra adják szavazatukat, amely a középosztálynak kedvező politikát folytat.
A Magyar Progresszív Intézet munkatársa kiemelte, a miniszterelnök látványosan kerülte az elmúlt hónapok kínos kérdéseit, így a gazdaságpolitikai fordulattal járó IMF-hez fordulást vagy az Európai Bizottsággal folytatott vitát. A Nézőpont Intézet ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az "elmúlt hetek több városi legendáját", így az "arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét". Megjegyzik még, hogy Orbán Viktor a "többszólamúság kockázatát" elkerülve egyszerre szólt a külföldi befektetőknek és a magyar választópolgároknak, eközben fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a kormány mellett kiálló békemenetre. Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett pedig a felelősség kérdése is szembetűnően sokszor köszönt vissza a beszédben - fűzik hozzá.
Gyömöre Máté a jövőre vonatkozó kijelentéseket hiányolta, szerinte Orbán Viktor a várakozások ellenére nem hirdetett meg új, konstruktivitásra épülő szakaszt, és nem beszélt a korábban általa konszolidációnak nevezett időszakról, holott tavaly egy 2014-ig tartó ívet vázolt fel erről. Másképp látja ezt a Nézőpont Intézet, amely szerint az országértékelés - a "kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl" - az iránykijelöléssel is együtt járt. Mint írják, a miniszterelnök az "alaptörvény egyes értékeiben - a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályokban -, valamint az új tehermegosztási rendszerben" látja azt a "stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető". A Nézőpont Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte, a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni.
Gyömöre Máté az adópolitikára visszatérve megjegyzi, Orbán Viktor szerinte ellentmondásba került magával azzal, hogy az egykulcsos adórendszer méltatása közben még arról beszélt, az adórendszeren nem lehet társadalmi igazságosságot követelni, majd később a családi adókedvezmény erényei közé sorolta a társadalmi igazságot.