Nem mond le az orosz központi választási bizottság elnöke, akit a pénteki parlamenti meghallgatáson a liberálisok szólítottak fel erre.

Igor Lebegyev képviselő felhívására Vlagyimir Csurov kitérő választ adott, mondván, hogy az érzelmek, és nem az értelem diktálta megszólalásnak tekinti a liberális demokrata frakció tagjának felvetését.
Vlagymimir Zsirinovszkij, a liberálisok elnöke a meghallgatáson Csurovot és valamennyi választási bizottságot csalónak nevezte, a kommunisták ollót ajándékoztak a központi választási bizottság elnökének, aki azt ígérte korábban, hogy ha visszaélések lesznek a parlamenti választáson, akkor levágja a szakállát. Ezt eddig nem tette meg.
Az éles kirohanásokkal és humoros pillanatokkal tarkított parlamenti napon komoly lépések is történtek a választási visszaélések megakadályozása érdekében. Az Egységes Oroszország párt parlamenti képviselőcsoportja bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtott be, amely alapján, bizalomvesztés címén le lehetne váltani a választási bizottságok elnökeit, közöttük Csurovot is. A kormányzó Egységes Oroszország párt, a liberálisok és a kommunisták együttes közleményt készítenek elő, amelyben azonban már nincs szó a központi választási bizottság elnökének lemondásáról. A frakciók a tisztességes választások érdekében készek változtatni a vonatkozó törvényeken és alaposan megvizsgálni a választási bizottságokkal szembeni elvárásokat és bírálatokat.

A központi választási bizottság elnöke a dumában tartott meghallgatást követően kijelentette, nem lát okot arra, hogy lemondjon.
A parlamentben meghallgatták az orosz nyomozóhivatal elnökét, aki elmondta, hogy 36 bűnügyi eljárást indítottak választási visszaélés miatt. A visszaélések többségét az Egységes Oroszország (JeR) javára követték el. Alekszandr Basztrikin az egyik kormánypárti képviselő kérdésére kijelentette, ha hivatalos megkeresést kapnak, kivizsgálják, miért jártak nemrég ellenzéki parlamenti képviselők az Egyesült Államok nagykövetségén.
A választási visszaélésekről a parlamenti meghallgatást rögtön december 4-én, a parlamenti választást követően kezdeményezték a dumába jutott ellenzéki pártok, amelyek tömeges visszaélésekről és szavazataik elcsalásáról számoltak be. Ennek ellenére nem mondtak le parlamenti mandátumaikról, arra hivatkozva, hogy a törvényhozáson belül kívánnak küzdeni az orosz választások tisztaságáért.