Az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy belső vitáiban szembeállítsák a versenyképességet és a szolidaritást, mert akkor az utóbbi veszíteni fog- jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Brüsszelben, az Európai Bizottságnak az unió felzárkóztatási (kohéziós) politikájáról rendezett konferenciáján.

A tanácskozás kiemelt előadói között felszólaló kormányfő hangoztatta: azt is ki kell mondani, hogy a kohéziós politika nem egyszerűen redisztribúciós, a forrásokat újraelosztó politika, hanem egyúttal versenyképesség-javító rendszer is. Az ebből eddig részesedő régiók jelentős eredményeket tudtak felmutatni - tette hozzá.
"Azok az országok és régiók, amelyek részesedtek a kohéziós alapokból, a versenyképességüket tekintve sokat javultak, és a felzárkózásuk is megindult" - emelte ki.
Az Európai Bizottság háttéranyaga szerint az EU kohéziós politikája – amely hét év alatt hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót mozgósít – 455 nemzeti, illetve regionális program számára biztosít támogatást.
Orbán Viktor szerint a kohéziós politikáról szóló vitának nem szabad megelőlegeznie a 2013 utáni, többéves EU-költségvetésről nyáron kezdődő vitát, és mindkettő kereteit úgy kell kialakítani, hogy azok az EU egészének erősödését szolgálják.
"Soros elnökként éppen az az egyik legnehezebb feladatom, hogy miközben politikákat vitatunk meg, mindez ne vezessen oda, hogy a következő hét év pénzügyi perspektívájáról szóló vita túl hamar megkezdődjön" - mondta a kormányfő. Hozzátette: ugyanakkor ő is érzi, hogy "már mindenkinek viszket a tenyere, és szeretne belevágni ebbe a vitába".
A kormányfő előtt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke mondott beszédet, aki azt hangoztatta, hogy az EU történetében talán a legnehezebb időszakban került sor a konferenciára.
Orbán Viktor egyetértett ezzel, és hozzátette, hogy most egyszerre kellene három feltételnek megfelelni: a költségvetés és a kohéziós politika vitája mellett annak is, hogy "az Európai Unió legfontosabb vívmányát, az eurót talpon tartsuk".
Az euróövezet válságát még nem kezelték - mondta -, márpedig az euró talpon tartása éppen elég politikai konfliktust jelent Európa vezetői számára ahhoz, hogy újabb konfliktusokkal a jelenlegieket már ne terheljék. A túl korán induló költségvetési vita rontja az euró megvédéshez szükséges intézkedések sikerének esélyét - vélte.
A költségvetési vita előkészítése érdekében ugyanakkor a miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy lefolytassák a kohéziós politika értékelését.
Beszédében kitért Orbán Viktor az uniós bővítés és a kohéziós politika összefüggésére is. Úgy vélte, Horvátország ügyét már márciusban "világos perspektívába kell helyezni", hogy lássák, lezárható-e a csatlakozási tárgyalás még a magyar soros elnökség alatt, és a következő kohéziós politika kialakításakor az ott érintett régiókkal kell-e számolni.
Fontosnak tartotta a miniszterelnök azt is, hogy a kohéziós politika ne csak a legszegényebb országok régiói számára legyen nyitott, hanem minden EU-tagállam számára.
Orbán Viktor azt is javasolta, hogy az EU kösse pénzügyi és strukturális reformokhoz a kohéziós politikából való részesedés lehetőségét. El kell érni, hogy az EU olyan országokból álljon, amelyeken belül "választói motivációik szempontjából többségben vannak az inkább a versenyképesség növekedésében érdekelt társadalmi csoportok", mint a redisztribúcióban érdekeltek - fogalmazott.
A kormányfő azt is kiemelte: fontos, hogy a kohéziós politika szoros összeköttetésben legyen a középtávú uniós versenyképességi és foglalkoztatás-növelési programmal (EU 2020), de teljes összhangba szerinte nem lehet hozni a kettőt, mert a stratégia nem fedi le teljes egészében azokat a problémákat, amelyekkel ma az EU elmaradottabb országai küzdenek. A lemaradó régiók speciális szükségleteit figyelembe kell venni a jövőben is - hangoztatta.
Nem támogatta Orbán Viktor azt a felvetést, hogy a szociális célú uniós pénzeszközök felhasználására a kohéziós alapoktól külön működő alapot hozzanak létre. Ez szerinte "új politikai dimenziót hozna az EU politikai világába", és az "nem az EU versenyképességének javítása felé mutatna".
A háromévente megrendezésre kerülő kohéziós fórumra a brüsszeli bizottság ezúttal a 27 tagállam legmagasabb szintű döntéshozóit hívta meg, a kétnapos eseményre körülbelül 800 résztvevő érkezett.
A nyitó előadók között felszólaló Barroso kiemelte: Európa nem lehet stabil, ha régiói nem stabilak, a szolidaritás pedig az EU egyik alapvetése. A jelenlegi nehéz helyzetre utalva kijelentette: olyan kohéziós politikát kell alkotni, amely egyszerre ambiciózus és reális.
Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos szerint az uniónak jó és célzott befektetésekre van szüksége a régiókban.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos pedig úgy fogalmazott: a kohéziós politika jelentős változást tud előidézni a foglalkoztatás, az oktatási lehetőségek és a befogadás terén. Ő is hangoztatta, hogy a politikát "hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez, ha a válságból kifelé vezető úton az országaink és a polgáraink előtt álló kihívásoknak meg akar felelni".