Ez a nap, október 6. sérthetetlen és sebezhetetlen, hiszen annak idején egész Európa érzékelte, hogy 1849-ben ezen a napon a 19. század nagy gaztette történt Aradon- mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a kárpátaljai Nagyszőlősön, Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártír főispánjának az emlékművénél tartott megemlékezésen.

A Perényiről elnevezett középiskola előtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében tartott rendezvény főszónoka kiemelte: "Perényi és az aradi vértanúk példája mutatja, hogy a mártírok véréből milyen megújuló erő, akarat születhet, s nekünk, kései utódoknak a feladatunk nem más, mint közösségben érvényesíteni a vértanúk hitvallását, áldozatát a körülöttünk lévő zajos, olykor kiábrándító világban."
A vajdasági magyarság a Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú földi maradványait őrző eleméri katolikus templomban tartotta központi ünnepségét, de voltak megemlékezések Zomborban és Nagybecskereken is.
Az ünnep első szónoka Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár volt, aki a nemzetek békés egymás mellett élését szorgalmazta, ugyanakkor utalt a magyar kormány álláspontjára is a minap elfogadott szerbiai restitúciós törvénnyel kapcsolatban: "Európában nem fogadható el és nem képzelhető el a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, és nem lehet az igazság kimondásának, a múlt elismerésének a kötelezettsége alól sem kibújni".
Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait - fogalmaztak Marosvásárhelyen csütörtökön.
Az erdélyi városban a három romániai magyar politikai alakulat - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) - közös ünnepségen emlékezett meg a kivégzett tábornokokról.
Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester hangsúlyozta: az aradi hősök annak idején a fő célért, a nemzet megmaradásáért adták életüket, s ezzel példát mutattak és erőt adnak a mai küzdelmekhez.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai eseményekre. Ez utóbbiak szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén - tette hozzá. "Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának" - hangsúlyozta az EMNT elnöke.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter beszédében azt tekintette az aradi vértanúság legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.
Emlékhelyek megkoszorúzásával, kulturális műsorokkal és egyházi rendezvényekkel emlékeztek meg Szlovákia számos, magyarok lakta városában és falujában a 13 aradi vértanúról, akik közül hárman - Lahner György, Aulich Lajos és Dessewffy Arisztid - az egykori Felső-Magyarországon születtek. Ezen a napon a dél-szlovákiai Dunaszerdahelyen Esterházy János-domborművet is avattak. A két világháború közötti legjelentősebb szlovákiai magyar politikus 1957-ben halt meg a morvaországi Mírov börtönében.
Varsóban csütörtökön megkoszorúzták azt a kétnyelvű emléktáblát, amely az orosz bolsevikokkal vívott háborúban, az 1920-as varsói csatában aratott lengyel győzelemhez nyújtott magyar segítségről emlékezik meg. A csütörtöki ünnepséget szándékosan időzítették az aradi vértanúk napjára.