A magyar gazdaság versenyképessége- a kivitel volumenét tekintve, változatlan áron- nem romlott az utóbbi években- mondta Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerdán sajtóbeszélgetésen.

Gond volt azonban, hogy míg az export változatlan áron számítva jelentősen bővült az évek során, exportárakat nem sikerült növelni - húzta alá Oblath Gábor.
Az ismert közgazdász, a Költségvetési Tanács tagja hangsúlyozottan kutatói minőségében mutatta be a Kopint Konjunktura Kutatási Alapítványnak az ország versenyképességéről készített tanulmányát. A felmérés a Takarékbank támogatásával készült el.
A kutató szerint a hazai nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességéről szóló kijelentések összekeverednek a gazdaság általános teljesítményére vonatkozó véleményekkel, a versenyképesség, mint gazdasági fogalom keveredik például az adóztatás kérdésével, vagy a K+F ráfordítások megítélésével. Sok nemzetközi intézmény a versenyképesség megítéléséhez sorolja például a makrogazdasági mutatók alakulását jelző adatok változását, így az államháztartási hiány, az infláció vagy a a folyó fizetési mérleg jelzőszámait is.
Oblath Gábor a műhelybeszélgetés elején leszögezte: a tanulmány összeállítói a nemzetközi versenyképesség megítélésénél az országok relatív külgazdasági teljesítményét tekintették alapnak, vagyis az általuk "feltárult versenyképességnek" mondott teljesítményt.
Elmondta: ha 15 éves távlatban nézzük a közép-kelet-európai országok versenyképessségének alakulását, az exportvolument alapul véve, a 90-es évek közepén megvalósított makrogazdasági stabilizáció után a magyar gazdaság szinte valamennyi megközelítés alapján a versenyképesség kimagasló erősödését mutatta. Ekkor a versenyképesség számottevő javulását az eredményezte, hogy a Magyarországra beáramló működőtőke jóval nagyobb, mint a többi közép- és kelet-európai országé.
Kifejtette: ez azonban később azzal járt, hogy az ezredforduló tájára egyfajta "koraérett" gazdasági szerkezet alakult ki Magyarország gazdaságában és kivitelében. Az ezredfordulón, annak tájékán például a high tech ipar termékei magas arányt képviseltek a magyar exportban, később ez a hányad mérséklődött. Elmondta: a 2000-es évek folyamatainak egyik lehetséges magyarázata, hogy az elmúlt években ennek a koraérettségnek egyfajta korrekcióját lehetett tapasztalni. A magyar gazdaság versenyképessége csökkenésének egyik jele lehet, hogy a 2000-es években hátrább szorult a korábbi uniós tagállamokba irányuló kivitelben, különösen az uniós csatlakozás után - mutatott rá a kutató.
"Ugyanakkor a csatlakozást követően versenyképességünk javult egyes korábban mellőzött piacokon, így többek között az Európai Unión kívüli kereskedelemben és a szomszédos országok körében, így Magyarország uniós belépése főként a közép-kelet-európai térség felé terelte a hazai kivitelt" - magyarázta.
A kutatás arra is rávilágított: a nemzetközi versenyképesség általában vett javulásának viszonylag egyértelmű példái közül Csehországnak és Szlovákiának a 2000-es években felmutatott teljesítményét kell kiemelni. Bár az időszakon belül akadnak ezzel ellentétes, megakadásra utaló jelzések is, a két ország versenyképessége számottevően erősödött. Ez Lengyelországra inkább 2003-2004 után, Bulgáriára és Romániára viszont a 2000-es évek elejétől 2005-2006-ig érvényes - említette.
Magyarországot (annak exportáló szektorát) az 1990-es évek kimagasló teljesítménye után többé-kevésbé eredményes alkalmazkodás jellemezte a 2000-es években. Erre mutat, hogy sikerült megtartania, sőt növelnie is a 90-es években megszerzett jelentős piaci részesedését mind az EU belső összimportjában, mind pedig gépimportjában, piaci részesedésének megtartásáért azonban áráldozatokat is hozott. Emellett Magyarország csökkentette erős függését az EU-15-ök, azaz a korábbi tagállamok térségétől, és más piacok felé fordult - összegezte a kutató.