Az amerikai elnök szerdán Washingtonban aláírta a pénzügyi reformról szóló törvényt, amely a nagy depressziónak nevezett 30-as évekbeli gazdasági válság óta a Wall Street legátfogóbb szabályozási reformját jelöli ki.

Csaknem két évvel azután, hogy a megingott helyzetű vezető amerikai bankok az összeomlás szélére sodorták a világ pénzügyi rendszerét, a washingtoni törvényhozás felsőháza, a szenátus az előző héten, az alsóház, a képviselőház pedig júniusban fogadta el a törvényszöveg végső változatát. A reformcsomag - amelynek az az alapvető célja, hogy a bank- és a pénzügyi szféra működésének megszigorításával megelőzhető legyen a 2007-2009-eshez hasonló pénzügyi krízis - az elnöki aláírással emelkedett törvényerőre.
Az eseményen - amelyre nem a Fehér Házban, hanem a nemzetközi kereskedelmi központként működő Ronald Reagan-épületben került sor - Obama kiemelte: a reformok az amerikai történelem legerősebb pénzügyi fogyasztóvédelmi lépéseit helyezik kilátásba. Új szövetségi intézmény létesül, amelynek egyetlen célja lesz, az, hogy az emberek - és nem a nagybankok, a hitelezők, a befektetési házak - érdekeiről gondoskodjon. "Ez nemcsak a fogyasztók, hanem az egész gazdaság számára kedvező lesz" - hangsúlyozta.
Az elnök kijelentette, hogy többé nem fognak nagy cégeket az adófizetők pénzéből megmenteni. Leszögezte, hogy az új szabályok bizonyosságot teremtenek a bankok, az üzleti vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt. Azt is kijelentette, hogy ezentúl nem engedélyezik a kockázatos jelzáloghitel-alapú pénzügyi műveleteket.
Obama törvényhozási képviselők gyűrűjében, ismét több tollat használva látta el névjegyével a dokumentumot. A pénzügyi szigorító reform abban az épületben lett törvény, amelyet arról az elnökről neveztek el, aki a gazdasági deregulációt támogatta.
A történelmi jelentőségű reformcsomag elfogadásával több mint egyéves vita zárult le, Obama 2009 júniusában terjesztette elő reformelképzeléseit. A demokrata párti elnök kétpárti támogatottság megszerzésére törekedett, de ez nem sikerült: a szenátusban csak három republikánus politikus szavazott igennel.
Az új fogyasztóvédelmi intézkedések mellett a bankszektor által erősen kifogásolt reformok között szerepel, hogy a felügyelő hatóságok nagyobb hatalmat kapnak a bajba jutott cégek felszámolásához, ezenkívül a bankok profittermelési lehetőségeit megnyirbálva korlátozni fogják a kockázatos pénzügyi műveleteket.
A novemberi kongresszusi választások előtt a demokraták ezzel újabb fontos fegyvertényt mutathatnak fel: a mélyreható egészségügyi reformcsomag után elfogadtatták az átfogó pénzügyi reformot is.
Elemzők azonban rámutatnak: talán ez sem elegendő az inkább a republikánusoknak kedvező választói hangulat megfordításához, a közvéleményt aggasztja a tartósan magas munkanélküliség és az óriásira duzzadt államháztartási hiány. A reformcsomaggal a demokraták nem sok barátot szereztek a Wall Streeten: a gazdag adakozók egyre több, az átfogó pénzügyi reformot ellenző republikánus politikust támogatnak.
Obama 400 fős közönség előtt írta alá a reformcsomagot; a Politico hírportál megjegyezte, hogy a vezető bankok vezérigazgatói közül - legtöbbjüket meghívták - kevesen vettek részt az eseményen.