80 milliárd forint közé tehető a kórházak adóssága is- állapítják meg.

A felsorolt tételek között van a Magyar Fejlesztési Bank vesztesége: a pénzintézetnél ugyanis - írják - a portfolióminőség-romlás ellenére nem történt megfelelő nagyságú tartalékképzés; más pénzintézetek gyakorlata alapján közel 100-120 milliárd forintra tehető ennek jövőbeni értéke.
A jelentés szerint a magyar kormány a 2006-os választások előtt haladékot kért a 2005 őszétől esedékes gáztartozásainak kiegyenlítésére. Ezen összeg a magyar kormány és az E.ON között 2009 közepén 66 milliárd forint volt, amelyből 2010 közepéig mintegy 40-45 milliárd forintot kifizetett a kormány. A fennmaradó összeg így mintegy 20-25 milliárd forintra tehető.
A Vértesi Erőműnél csaknem 25-35 milliárd forintos követelésállományon van kormánygarancia, állami kölcsön és peresített követelés - emelik ki.
Az ügyek között említik az úgynevezett "Idősek Akadémiájára" kifizetett pénzt, valamint azt, hogy az üdülési alapítvány összesen 1,3 milliárd forintos szerződést kötött az ATV-vel ismeretterjesztő filmek elkészítésére.
Szólnak a Magyar Mozgókép Közalapítvány 7,9 milliárd forintos adósságállományáról, illetve arról is, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium átadás-átvételi jegyzőkönyve alapján 2010. január 1-je és április 30-a között Hiller István akkori tárcavezető 130 alkalommal, összesen 5,5 millió forintot költött reprezentációra. Emellett - folytatják - csaknem 230 olyan szerződést kötött még miniszterként Hiller, amelynek fizetési kötelezettsége részben az új tárcavezetőt terheli.
Külön tételt jelentenek a Duna Televíziónál felmerült "pénzügyi visszaélések" is, amelyekkel kapcsolatban azt írják, hogy összességében akár az egymilliárd forintot is elérheti az az összeg, amelyet bizonytalan hátterű, referenciával nem rendelkező közvetítő cégek kaptak a televízió költségvetéséből.
Számos visszaélés merült fel a sanghaji expóval összefüggésben is - mutatnak rá, példaként említve, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az offshore hátterű Genexpo 2010 Kft.-vel 2009 októberében kötött vállalkozási szerződést, amely alapján a bruttó díj 2,6 milliárd forint. Ezen felül 2010. május-júniusban a cég további 351,9 millió forintot kívánt elszámolni (azonban a teljesítési igazolás számos esetben hiányos volt). Becslések szerint minimum 700 millió forint vitatható költségelszámolás szerepel a számlák között.
A negyvenhatodik pontban arról számolnak be, hogy 2008-ban a MeH kompetenciafelmérés és -értékelés címén stábtagonként 240-300 ezer forintot utalt át a Develor Zrt.-nek, Szetey Gábor volt cégének, összesen mintegy 240 millió forintért. A Develor árajánlatában olyan tételek is szerepeltek, amelyek aligha jelenthettek valós terhet, terembérletre például csaknem kilencmilliót kértek az államtól, holott többnyire a cég budapesti irodájában végezték a tréningeket.
Felróják, hogy a Bajnai-kormány a Radio Recorder Kft.-vel kötött szerződés értelmében kiszervezte a kormányülések hanganyagának titkosítását; a budapesti Erzsébet térre tervezett Design Terminál ügyét; valamint azt is, hogy Déri Miklós 2005-től havi 755 ezer forintért készített fotókat, s szerződését a Miniszterelnöki Hivatallal kötötte.
Külön pontban szerepelnek a székházprojektek - MÁV, Magyar Posta, MVM -, amelyek esetében az állami vállalatok saját ingatlanjaikból bérelt ingatlanokba költöztek. A társaságok mindegyike jelenleg évi 1,2-1,5 milliárd forintnyi bérleti díjat fizet - tájékoztatnak.
A jelentésben ismertetik a Magyar Televízió átköltöztetésének ügyét is, és emlékeztetnek: az MTV-székház-projekt PPP-beruházás keretében valósult meg. A köztévé 2010 májusáig 16,2 milliárd forint bérleti díjat fizetett ki, majd a bérleti időszak lejártáig, további 38 évig várhatóan 83,6 milliárd forint bérleti díjat kell fizetnie.
Felsorolják mindemellett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előző vezetése az év első öt hónapjában megközelítőleg 100 millió forintot fizetett ki magának - teljesítmény nélkül - jutalom és egyéb jogcímen; valamint azt, hogy a Magyarországi LEADER Közhasznú Alapítvány mintegy 320 millió forint támogatási összeget nem rendeltetésszerűen használt fel.
Érintik az európai uniós projektek szabálytalanságait is, amellyel összefüggésben hangsúlyozzák: a szabálytalansággal érintett összegeket nem lehet uniós forrásból kifizetni, ezek az összegek a magyar államot terhelik. Példaként említik a csepeli szennyvíztisztító és a 4-es metró ügyét.
Álláspontjuk szerint a termőföldvagyon szakszerűtlen kezelése miatt mintegy 600-800 millió forint közötti az a banki igény, amely az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiadott banki kötelezettségvállalások következtében a vagyonkezelőt terheli.
Emlékeztetnek a sukorói telekcserére, a moszkvai kereskedelmi székház eladására, a Magyar Fejlesztési Bank külképviselőjének luxusjuttatásaira, az Erkel Színház tervezett felújítására és az Advertum Kft. követeléseire.
Az előző ciklus hagyatékának nevezik a Magyar Katolikus Egyház jogos igényét, amely a számára nem megfelelően folyósított kiegészítő normatíva visszamenőleges igénye miatt perelte be az államot. A pertárgy értéke 2,5 milliárd forint.
A sort két szocialista politikus ügye zárja: az egyik szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb vállalatán, a HM EI Zrt.-n keresztül luxusautókat bérelt Szekeres Imre honvédelmi miniszternek. A másik szerint a HM vezetői mintegy 60 millió forintot költöttek el az előző ciklusban külföldi utakra. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár többek között Hollandiába, Norvégiába, Franciaországba, Izraelbe, Grúziába, Örményországba és Berlinbe utazott az adófizetők pénzén. A francia Riviérán például a nők közéleti szerepéről szóló konferencián vett részt - 785 ezer forintnyi közpénzt költve el - zárják a felsorolást.