A magyar gombatermelés akár a duplájára is növekedhetne, ha a termesztésnél a jelenleginél korszerűbb technológiát alkalmaznának- állította Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Termelő és Kereskedelmi Kft. igazgatója szerdán Budapesten, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén.

A bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a gombatermesztés fejlesztésének lehetőségeiről. A szakember elmondta: a világon mintegy 6 millió tonna gombát termelnek évente, ebből Európában 1,2 millió tonnát. Magyarország az európai termelés mintegy 2 százalékát adja, 24-25 ezer tonnát termel. A magyar termelés egy évtizede még 35 ezer tonna körül mozgott.
Mutsy Árpád szerint a visszaesés elsődleges oka, hogy a magyar termelők nem korszerűsítették a termelési technológiát A szakember szerint ezen kellene változtatni új termelési eljárások alkalmazásával.
A Bio-Fungi vezetője Lengyelországot hozta példaként, ahol pár év alatt megháromszorozták a korábbi évi 80 ezer tonnás termelést. Most évente 240-260 ezer tonna gombát állítanak elő egy Hollandiából származó technológia segítségével.
A fejlesztés szükségességével egyetértett Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke. Jelezte, hogy a testület kertészeti albizottsága szélesebb összefüggéseiben is megvizsgálja a magyar gombatermesztés helyzetét, külön ülésen foglalkozik a közeljövőben a témával.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a "gombaipar" Magyarországon többszereplős gazdasági terület, meg kell vizsgálni a valamennyi érintett álláspontját.
A tájékoztatót megelőzően a honatyák módosító javaslatokról, illetve egy MSZP-s képviselők által benyújtott önálló indítvány tárgysorozatba vételéről döntöttek.
A bizottsági tagok többsége elutasította Szabó Rebeka (LMP) módosító indítványát, amelyet Font Sándor, a kereskedelmi törvény módosítását célzó önálló képviselői indítványához nyújtott be. Ez a módosítás a fideszes honatya, a helyi termelői piacok működésének könnyítésére vonatkozó javaslata, amelyben az LMP-s képviselő külön jogszabályban rögzítette volna a piacon árusítható termékek körét.
A képviselők tárgyalták Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításához érkezett módosító javaslatokat is. Polémia alakult ki arról, hogy ki tarthat veszélyes minősítésű állatot. A bizottsági tagok úgy vélték ezt jól körül kell írni. Emellett egyetértettek azzal, hogy kutya megjelölése chippel nem kerülhet 3500 forintnál többe.
A honatyák többsége a kormány javaslatával egyetértve nem támogatta a több MSZP-s képviselő által kidolgozott képviselői önálló indítványt, miszerint a vidéki gazdasági és társadalmi folyamatok fenntartható javítása érdekében szükséges szociális gazdaságfejlesztési intézkedésekről az Országgyűlésnek határozatot kellene hoznia.