Az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia biztosítja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét, garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy Magyarország nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához- fejtette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a stratégiát.

A tárca közleményében ismerteti: a Nemzeti Energiastratégia alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Az ehhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, az európai energetikai infrastruktúrákhoz integrálódás és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesülésére tekintettel kellő rugalmassággal képes váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. Emellett Magyarország nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja.
A következő évtizedekre szóló Nemzeti Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. Az elfogadott országgyűlési határozat feladatként irányozza elő az erőmű-fejlesztési, az ásványvagyon készletgazdálkodási és hasznosítási, a szemléletformálási, az energetikai kutatás- és iparfejlesztési, valamint a távhő-fejlesztési cselekvési terv elkészítését.
Az NFM párhuzamosan kezdi meg az öt cselekvési terv kidolgozását. A tárca - a Nemzeti Energiastratégia kidolgozásához hasonlóan - rendkívül fontosnak tartja a széles körű szakmai egyeztetést, ezért az előkészítő munkálatokba bevonja a kormányzati, szakmai és társadalmi szereplők szakértőit, képviselőit is. A cselekvési tervek első változata a tervek szerint 2012 tavaszára készülhet el - ismerteti a minisztérium.
Jelenleg ugyan elegendő villamosenergia-termelő kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon, ám a jövőben számos régi, elavult és alacsony hatásfokú erőmű kiváltásával kell számolni - állapítja meg a tárca. E folyamatnak egy hosszú távú koncepció mentén, az erőmű-fejlesztési cselekvési tervben foglaltak alapján kell végbemennie.
A villamosenergia-termelés a stratégiai törekvések szerint részben a Magyarországon kitermelhető fosszilis energiahordozókra épülhet. Az ásványvagyon készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv részletezi majd a hazai ásványvagyon felmérésének és újraértékelésének menetrendjét, a környezeti fenntarthatóság követelményének megfelelő hasznosításának lehetőségeit. Az energetikai kutatás- és iparfejlesztési cselekvési terv azonosítja azokat az energetikai szakterületeket, amelyeken a hazai adottságok és készségek a nemzetközi színtéren is kamatoztathatók, feltérképezi a lehetséges együttműködésekbe bevonható partnerek körét.
Az energiapolitikai célkitűzések teljesítése és a távhőszektor hatékony fejlesztése céljából kidolgozandó távhő-fejlesztési cselekvési terv - az Országgyűlés által egy héttel ezelőtt elfogadott, a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény által lerakott szakmai alapokra építve - biztosítja a gazdaságosan ellátható felhasználói igények feltárását, a meglévő eszközök és a tervezett fejlesztések összehangolását. Az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelése érdekében pedig egy szemléletformálási cselekvési terv is készül.
"A kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai - köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása - kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthetők" - írja a tárca.
"A kormány az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezi. Az energiastratégia szerint olyan intézményrendszerre van szükség, amely részét képezi ugyan az uniós energiaellátásnak és politikának, de azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is" - fejtette ki az NFM.