A Balkánon nem mindenhol tudnak népszámlálást tartani, a számlálóbiztosoknak pedig több országban okozott komoly nehézségeket munkájuk elvégzése- közölte Rózsa Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyugalmazott főosztályvezető-helyettese szerdán Budapesten, a Népszámlálások egykor és ma című konferencián tartott előadásában.

Mint elmondta, Bosznia-Hercegovinában 1992-1995 között polgárháború zajlott, s az országban olyanok a viszonyok, hogy "egyhamar itt nem lehet népszámlálást tartani". Utalt arra, a majdani népszámlálás lebonyolítását nehezíti, hogy a közigazgatási rendszer az etnikailag kevert Bosznia-Hercegovinában rendkívül bonyolult, az ország három körzetre oszlik, ebből az egyik alig néhány száz négyzetkilométeres, ráadásul nagyon rosszak a közlekedési viszonyok.
Ebben az országban három statisztikai hivatal is van, ezek közül az egyik a boszniai szerbeké. Ezeknek az intézményeknek az itteni körülmények miatt nagyon kevés a szakmai tapasztalatuk a népszámlálás terén. 2011-re ugyan tervezték, hogy megtartják a cenzust, de az erről szóló törvényt a mai napig nem sikerült meghozni - világította meg Rózsa Gábor.
Elmondása szerint ugyanakkor a Szerb Köztársaság törvényt hozott, hogy amennyiben nem sikerül a népszámlálást Bosznia-Hercegovinában megtartani, akkor ők saját maguk tartanak egyet ott. Arra azonban nem sok esély van, hogy kapnak ehhez nemzetközi engedélyt - tette hozzá.
Kitért arra, hogy 2010 végén Szerbiában is elhalasztották a népszámlálást, amelyet épp a napokban tartanak meg "rendkívüli és nagy összegű uniós támogatással", kizárólag interjúk készítésével. Ehhez kapcsolódóan próbaszámlálást tartottak 2009-ben. A kérdőívek összeállításánál figyelembe vették a nemzetközi ajánlásokat, és a nemzetiségi hovatartozásra is rákérdeznek - fűzte hozzá.
A szerbiai kérdőíveken a jelenleg nemzetközi adminisztráció alatt álló Koszovóból származó, ma Szerbiában élő népesség tagjai esetében az ott elhagyott település nevét, és az elköltözés dátumát is bejegyzik a kérdőívre. Az erre vonatkozó kérdés úgy hangzik: "Élt-e valaha a Szerb Köztársaságon kívül legalább egy évig?". Ez szintén az EU ajánlása alapján került a kérdőívekre. Az úgynevezett kényszerített elvándorlók "menekült" státuszát is bejegyzik a kérdőívekre - hangsúlyozta.
Rózsa Gábor közölte: idén áprilisban volt 30 év óta először népszámlálás Koszovóban, ám azt Szerbia nem támogatta. A szerb kormányzat korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koszovói szerb népesség összeírásáról a szerb kormánynak kell döntenie. A koszovói szerb emberek a népszámlálást bojkottálták, erre válaszul a Szerbia déli részén élő albánok is megtagadták a szerbiai cenzuson való részvételt.
Macedóniában van, ahol elaknásított, albánok lakta területeken vezető szűk ösvényeken kell közlekedniük a számlálóbiztosoknak, de az adatfeldolgozás körülményei biztosítottak. Itt áprilisra tervezték a népszámlálást, de az albánok ellenállása miatt ezt elodázták a mostani időszakra - mondta Rózsa Gábor.
Szólt arról, hogy Macedóniában hivatalosan két-két számlálóbiztosnak kellene járnia a körzeteket, az előző népszámlálásnak megfelelő nemzetiségi arányban, ám ezt - két nappal ezelőtti értesülései szerint - nem mindenhol sikerült megvalósítani. A macedóniai statisztikai hivatal ezen kívül azonban - véleménye szerint - megfelelően készítette elő a népszámlálást, a macedónon kívül albán, török és roma nyelven is lehet tájékoztatókat olvasni az összeírásról.