Az üzleti élet egyre inkább használja a népszámlálás eredményeit az utóbbi egy-két évtizedben- mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerdán Budapesten, a Népszámlálások egykor és ma című konferencián.

A hivatal elnöke a KSH könyvtára és a Magyar Statisztikai Társaság rendezvényén, megnyitó beszédében kiemelte: az adatfelhasználás sokrétű, az államigazgatás alapvetően támaszkodik a népszámlálás adataira, de azokat a tudományos élet is használja elemzésekre és további adatfelvételek alapanyagául, valamint a civil szervezetek is hasznosítani tudják.
Vukovich Gabriella kitért arra, hogy a népszámlálás sokba kerül, de minél többen használják annak eredményeit, "annál értelmesebb erre költeni", és a jó állami döntésekben "annál jobban megtérül a befektetés és a rengeteg munka". Egy EU-biztos kijelentésére utalva azt mondta: "az olcsó statisztika drágább, mint a rossz döntések".
Megemlítette, hogy a népszámlálás az idén él először az internet adta lehetőségekkel, ezért elsősorban erre helyezik a hangsúlyt október 16-ig, ugyanis aznap éjfélig lehet elektronikus módon adatot szolgáltatni. Az internetet "áldásnak" nevezte, mert ezen keresztül jól lehet adatokat gyűjteni, ugyanakkor az internetes népszámláláskor kisebb megoldandó problémák is felvetődnek.
A KSH elnöke elmondta, hogy a szerda reggeli, 9 órai adatok szerint 192 ezer lakáscímről érkeztek internetes adatok a hivatal informatikai központjába. Hozzátette, hogy az államtól, a technikai viszonyoktól és az ország erőforrásaitól függ a mindenkori népszámlálás technikai lebonyolítása.
Vukovich Gabriella szólt arról: az idei a 15. népszámlálás Magyarországon, erre az előzőekhez hasonlóan jellemző a teljes körűség és az állami finanszírozás. További alapelvként említette a 10 évenkénti ismételt adatfelvételt, és az eszmei időpontot, amely az adatfelvétel konkrét időpontjára - az idén október 1-je, éjfél - vonatkozik.
Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese előadásában Pécs népességének alakulásáról elmondta: 1686-ban, amikor a törököktől visszafoglalták a várost, senki nem lakott ott. 1698-ban, amikor először számba vették a lakosságot, 352 házban 637 háztartás működött, a népesség pedig egyharmad-egyharmad arányban magyar, német, illetve horvát volt.
Utalt arra, hogy az 1869-1870-ben végzett népszámlálással az adatok pontossága javult, és azokból kivehető, hogy a korabeli pécsi városterületen 6,5-szerese lett a lakosságszám a legutóbbi adatokhoz képest.
Beszélt arról, hogy Pécsett - egyelőre nem megmagyarázható módon - folyamatosan alacsony volt a helyben születettek aránya a XIX. század második felében, a népesség gyarapodása pedig kizárólag a bevándorlásból származott. Az elköltözők aránya is meghaladta a törvényhatósági jogú város átlagát, a népesség nagy mobilitása pedig "amerikai típusú" fejlődést mutat - fogalmazott Németh Zsolt.
A KSH elnökhelyettese elmondta: a népszámlálási adatokkal meg lehet állapítani, miként változott egy társadalom szerkezete térben és időben. Budapest vonatkozásában megemlítette: a kerületek népességszerkezetéből jól látszik, hogy ugyanazon társadalmi rétegek képviselői költöznek az adott kerületekbe, amelyek eleve ott élnek, azaz a jól szituáltak a módosabb, a kevésbé jól szituáltak a szegényebb kerületekbe.