Nem szavaz a szlovák kormány szerdán a kisebbségi helységnévlistáról, mert még nem fejeződtek be a tárcaközi egyeztetések a témában- közölte az Új Szó című napilap internetes honlapja hétfőn.

A kisebbségi helységneveket tartalmazó, és a kétnyelvű ügymenetet szabályozni hivatott kormányrendeleteket Rudolf Chmel (Híd), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi alelnökének hivatala szerette volna a kabinet ülésének napirendjére tűzni.
"A két kormányrendeletről további egyeztetések lesznek a kifogásokat támasztó minisztériumokkal" - tájékoztatta a lapot Juhász László, a kormányhivatal egyik főosztályvezetője. Elmondása szerint a belügyi, kulturális, valamint a munkaügyi és népjóléti tárca is kifogásokkal élt a rendeletek ellen.
Eddig csak a kormány kisebbségügyi bizottsága mondott igent a kisebbségi helységnévlistára.
Ha a kormány is jóváhagyja a listát, a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbségi elnevezéseket minden olyan szlovákiai településen fel lehet majd tüntetni, ahol az adott kisebbség lakossági részaránya eléri a húsz százalékot.
Az Új Szó már november elején azt írta, hogy nagy valószínűséggel nehéz lesz elfogadtatni a szlovákiai kisebbségi településnevek új listáját, mert több tárca kifogásokat emelt ellene.
A kulturális tárca például nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (például Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék.
"Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től" – állítja a minisztérium. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az elmúlt évtizedekben önállóságot nyert települések kisebbségi elnevezést kapjanak.
A minisztérium szerint állítólag a kormányhivatal a lista újraírásával túllépi a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit. "Szerintük meg kellene várni, amíg egymás után két népszámlálás eltelik, ahogy a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében. Nem igazán tudok egyetérteni ezzel a látásmóddal, a törvény szellemét kellene nézni, nem a betűjét" – mondta Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt parlamenti képviselője.
Szakértői vélemények szerint az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel (Híd) hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja.