2012-02-03 13:16:27
Nem csökkentik a koszovói nemzetközi erő létszámát
A koszovói helyzet alakulása egyelőre nem tesz lehetővé, hogy tovább csökkentsék a NATO vezette, jelenleg 5800 fős koszovói nemzetközi erő (KFOR) létszámát- állapították meg az atlanti szövetség tagállamainak védelmi miniszterei pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozásuk záró napján.
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. február 3., péntek (MTI)
Lothar de Maiziere német védelmi miniszter szerint a Szerbiától elszakadt, albán többségű Koszovóban a helyzet "továbbra is súlyos".
A KFOR keretében a NATO irányítása alatt jelenleg 29 ország katonája teljesít szolgálatot az ENSZ-től kapott felhatalmazás alapján. A biztonság fenntartását a nem szűnő, igen éles albán-szerb feszültség fenyegeti. Különösen a szerb-koszovói határtérségben voltak gyakoriak az erőszakcselekmények az utóbbi hónapokban.
Korábban már két ízben jelentős mértékben csökkentették a KFOR erejét, és az eredeti tervek szerint ez év elején lett volna esedékes a "Gate 3", vagyis újra megfelezték volna a mostani létszámot. A csökkentés továbbvitele azonban -hangsúlyozzák a NATO-ban - "feltételvezérelt folyamat", vagyis minden egyes tervezett létszámcsökkentés előtt alaposan elemzik a helyzetet, és mérlegelik, hogy biztonságosan meg lehet-e tenni ezt az újabb lépést.
Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta: az elmúlt fél évben Koszovóban megnövekedett a feszültség, és így az újabb KFOR-erőcsökkentés mostani végrehajtását az sem indokolja, hogy a legutóbbi hetekben valamelyest ismét nyugalmasabbá vált a helyzet. A KFOR-ban szolgáló magyar katonák száma jelenleg 243 - közölte a miniszter.
A most halasztást szenvedő újabb mennyiségi csökkentés egyébként akár minőségi változást is jelenthetne, vagyis azt, hogy a közrend fenntartásának tényleges kikényszerítése helyett a KFOR inkább csak mentorálásra, illetve kiképzésre szorítkozna a jövőben.
A nemzetközi közösség azt a koncepciót igyekszik érvényesíteni Koszovóban, hogy a közrendet, közbiztonságot ért fenyegetés esetén az első számú reagáló tényező a koszovói rendőrség legyen, "második vonalban" pedig az EULEX, az EU rendészeti missziója lépjen fel szükség esetén. A KFOR eszerint csak a harmadik számú reagáló tényező, amikor nagyon komoly a fenyegetés. Ezt a koncepciót alapvetően érvényesíteni tudják Koszovóban, de tavaly nyáron és ősszel a szerbek lakta északi határtérségben, az átkelők környékén a helyi lakosok egyszerűen nem tűrték sem a koszovói rendőrök, sem az EULEX jelenlétét, csak a KFOR tudta őket megfékezni.
A védelmi miniszteri tanácskozást záró sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár nyomatékkal szorgalmazta a Szerbia és Koszovó közötti politikai párbeszédet a feszültség oldása érdekében.
|