Tizennégy évvel a boszniai háború vége után idén is nehéz esztendő vár Bosznia-Hercegovinára, ahol az októberi választások előtt ismét a politikai és etnikai feszültségek kiéleződésére lehet számítani.

Ezek a feszültségek valójában a 2006-os választások óta eltelt időben sem csillapodtak. Ilyen zaklatott hangulatban aligha van esély bármilyen érdemi előrelépést elérni az ország euroatlanti integrációs erőfeszítései terén.
Szarajevói források szerint az Európai Unió soros elnökségét január 1-je óta betöltő Spanyolország már februárban megkísérli elérni, hogy a vezető boszniai politikusok legalább egy minimális alkotmányreformról megállapodásra jussanak, amely működőképesebbé tenné az államot, és megerősítené az államszövetség intézményeit. Ilyen irányú törekvéseket múlt ősszel már az előző, Svédország által irányított uniós elnökség is folytatott az Egyesült Államokkal együtt a butmiri folyamatnak nevezett dialógus keretében.
Egy február közepére tervezett madridi találkozón várhatóan szóba jönnek azok a feltételek is, amelyeket Szarajevónak teljesítenie kell ahhoz, hogy megszüntethessék a nemzetközi főképviselő intézményét, és annak a helyét egy európai uniós megbízott vehesse át. Az erre irányuló erőfeszítések már három éve tartanak. Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője decemberben jegyzéket állított össze Bosznia-Hercegovina állami vagyonáról, a helyi politikusoknak most annak felosztásáról kellene megegyezniük. Ennek a kérdésnek a rendezése az egyik feltétele a főképviselői hivatal bezárásának. Boszniai politikusok első nyilatkozataiból azonban az tűnik ki, hogy a választási évben ez az ügy áthidalhatatlan problémát okozhat.
Bizonyos területeken azonban történtek tavaly előrelépések a két entitásból - a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Szerb Köztársaságból (RS) - álló országban, például ami az uniós vízumliberalizációhoz szükséges feltételek teljesítését illeti. Egyelőre még nem tudni, hogy az államszövetségi kormányfő reményeinek megfelelően az év közepétől - Szerbia, Montenegró és Macedónia után - már Bosznia-Hercegovina állampolgárai is vízum nélkül léphetnek be az EU területére.

Bosznia-Hercegovina ezenkívül az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett január 1-jével. Ettől függetlenül a helyi politikusok, élükön Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével, nem érzik úgy, hogy ez ösztönzést adna az ország euroatlanti integrációjának feltételét képező reformok felgyorsításához. Éppen ellenkezőleg: Dodik kifejezetten arra használta fel az óév utolsó napjait, hogy tovább élezze a nemzetközi közösség főképviselőjéhez fűződő zilált viszonyt. A boszniai államszövetség kisebbik alkotórészének parlamentje december 29-én elutasította Valentin Inzko döntését, amellyel a főképviselő további három évvel meghosszabbította azoknak a nemzetközi bíráknak és ügyészeknek a mandátumát, akik valamelyik szarajevói bíróság előtt zajló, háborús bűncselekményeket érintő perekben járnak el. Dodik még tovább feszítette a húrt azzal, hogy bejelentette: a Szerb Köztársaság lakosai márciusban vagy áprilisban népszavazáson mondhatnak véleményt a nemzetközi főképviselő határozatáról.
Ugyancsak referendumot írhatnak ki az ország esetleges NATO-csatlakozásáról. Decemberben elégedetlenséget váltott ki a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy a NATO-országok külügyminiszterei decemberi ülésükön úgy döntöttek, egyelőre nem vonják be Bosznia-Hercegovinát a NATO-csatlakozás "előszobájának" tekintett tagsági akciótervbe (MAP). "Bohózatként" értékelte a népszavazás ötletét mások mellett Mladen Ivanic volt boszniai külügyminiszter pártja, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP). Szerintük a kormánypárt a referendummal csak el akarja terelni az emberek figyelmét az egyre romló életszínvonalról, az árak emelkedéséről.
Nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból sem megy igazán jól a balkáni országnak. A GDP 2009-ben három százalékkal csökkent, országszerte mintegy 70 ezren lettek munkanélküliek. A boszniai diaszpóra a hivatalos adatok szerint 20 százalékkal kevesebb pénzt utalt haza tavaly a családoknak. Bosznia-Hercegovina májusban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy 1,2 milliárd eurós hitelről, amelyet három év alatt folyósítanak a balkáni országnak. A folyósítás feltétele azonban az államháztartás kiegyensúlyozása, a kiadások jelentős csökkentése.
Megfigyelők szerint kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi politikai elit az idei választási év után is szeretné megőrizni azt a status quót, amely mostani pozícióik alapját adja. A gyűlöletbeszéd és a többi nemzetiségtől való félelem gerjesztése több boszniai politikus bevett módszere. Az országban élő emberek - horvátok, bosnyákok, szerbek egyaránt - aggodalommal várják, mit hoz 2010: a Gallup felmérése szerint a lakosság csaknem fele pesszimizmussal tekint a jövőbe.