Még az egyiptomi alsóház hétfői alakuló ülése előtt megegyezhetett az új alkotmány egyes sarokpontjairól a belpolitikai színtér két legbefolyásosabb szereplője, az átmenetet felügyelő katonai tanács és a választásokon nyertes Muzulmán Testvériség- írta honlapján a The New York Times című amerikai napilap.

A felek egyetértenek egy félelnöki rendszer létrehozásában, az előzőnél nem szigorúbban vallásos jogrendszer kialakításában, illetve az egyéni szabadságjogok biztosításának fontosságában. Arra utaló jelek is vannak, hogy a két csoport a legkényesebb kérdések - úgymint a hadsereg feletti civil ellenőrzés és a katonai vezetők büntetőjogi immunitása - megoldásán dolgozik.
Mindez jelentős változás ahhoz képest, hogy egy hónappal korábban még a testvériség és a tanács lehetséges összeütközéséről beszéltek. A kiegyezés légköre megnyugtatja a nyugati diplomatákat, de neheztelést vált ki a liberálisokból és az emberjogi aktivistákból, akik a nyilvános vitát hiányolják.
A korábbi fenyegetőzésekhez képest a Muzulmán Testvériség visszafogottabban nyilatkozott a múlt héten, amikor kijelentette, hogy júniusig, azaz az új alkotmány ratifikálásáig és az elnök megválasztásáig nem váltja le a katonai tanács által kinevezett kormányt. Sőt, egy vasárnapi sajtótájékoztatón a testvériség vezetésének részéről olyan felvetések is elhangzottak, hogy az alkotmány megszövegezésénél a hadsereg által megszabott határidőkhöz kellene igazodni. A katonai tanács szerint még az elnök megválasztása előtt kellene megalkotni a dokumentumot, amíg a hadsereg emberei vannak kormányon. Szakértők szerint ez aránytalan befolyást biztosítana a katonáknak az alkotmányozási folyamatban, és néhány hétre szűkítené az alaptörvény megalkotására szánható időt.
A katonai tanács is engedményekre készül, a többi között 1900 fogoly szabadon bocsátására. Köztük van az az M. Nabíl, akit 10 hónapja börtönöztek be a hadsereget bíráló blogbejegyzései miatt.
A két fél úgy véli, hogy csak kisebb módosításokat kellene végrehajtani az 1971-es alkotmányon, az a továbbiakban is alkalmazható lenne. Eszerint érvényben maradna az a rendelkezés, amely az iszlám jogot tekinti az egyiptomi jogrendszer alapjának, s nem szigorítanának, ahogy azt a keményvonalasok követelték. Ugyanakkor az egyéni szabadságjogokra vonatkozó jelenlegi kitételeket is megtartanák, amelyek betartásuk esetén elégségesek garanciát jelentenének a jogvédők szerint.
http://www.nytimes.com/2012/01/23/world/middleeast/signs-of-accor d-between-egyptian-military-and-muslim-brotherhood-on-new-charter.htm l?partner=rss&emc=rss