Az új összetételű monetáris tanács tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön egyetértettek abban, hogy nem indokolt az alapkamat emelése, sőt a hitelezés vártnál lassabb élénkülése és az alappályánál kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet indokolhatná az alapkamat csökkentését, ám a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókra lehet szükség, amennyiben erőteljesebb lesz a költségsokkok begyűrűzése a fogyasztói árakba- ez derül ki a március 28-án tartott ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.

Az egyik tanácstag arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar monetáris kondíciók alakulása nem független a főbb piacok és különös tekintettel az euró-övezet kamatkondícióinak alakulásától. Ezért csökkenthetné a magyarországi monetáris politika mozgásterét az Európai Központi Bank piaci várakozásokat meghaladó mértékű kamatemelési ciklusa, amire az inflációs kockázatok további növekedése esetén kerülhetne sor.
A vitát követően az alapkamat tartására vonatkozó javaslatot a 6 tanácstag egyhangúlag támogatta.
A stáb márciusi előrejelzésének alappályája szerint a 3 százalékos inflációs cél 2012 végére elérhető további monetáris szigorítás nélkül. Az energia- és nyersélelmiszer-árak globális emelkedése begyűrűzik a fogyasztói árakba, ami 2011 során 4 százalék körüli szinten tartja az árindexet, 2012-ben pedig 3,4 százalékos éves átlagos inflációt eredményez.
A költségsokkok begyűrűzését a maginflációba visszafoghatja a laza munkaerőpiac és az alacsony belső kereslet. Bár a nyersanyagárak jelentősen növekedtek az elmúlt hónapokban, a maginflációs tételekbe történő begyűrűzésük lassabb a vártnál - áll a jegyzőkönyvben.
A versenyszektort továbbra is mérsékelt bérdinamika jellemzi, bár a beérkező béradatok értékelése a 2010. végi prémiumok 2011-re történő áttolásának és egyéb egyedi torzító hatások miatt bizonytalan. A munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalékos felett maradhat, így a laza munkapiaci kondíciók hosszabb ideig fennmaradnak - véli a tanács. A vállalatok ezért áraik emelése helyett visszafogottabb bérezéssel is javíthatják profitabilitásukat.
2011-ben tovább élénkülhet a gazdaság növekedése. A gazdaság bővülését továbbra is az export-értékesítések vezetik, azonban 2011-ben már a belső kereslet is növekedésnek indul. A potenciálisnál gyorsabb gazdasági növekedés hatására a kibocsátási rés az előrejelzési időszakban számottevően szűkül, de mindvégig negatív marad. Ennek oka, hogy a belföldi kereslet élénkülését a szigorú banki hitelkörnyezet, a válság előtt felhalmozott adósságok törlesztő-terhei, a csak lassú javulást mutató munkaerő-piaci folyamatok és az emelkedő nyersanyag-árak miatt növekvő infláció is akadályozza.
A Széll Kálmán Terv megvalósítása 2012-ben visszafoghatja a belső kereslet élénkülését, így megállítja a kibocsátási rés záródását - jegyzik meg.
A márciusi előrejelzés alappályája szerint az első két hónap kedvezőtlen folyamatai ellenére az idei évben már eljöhet a fordulópont a vállalati hitelezésben. A háztartási hitelezésben később, 2012 második felében várható a fordulat. Az adókiengedés, nyugdíjpénztári reálhozam kifizetés miatt a jövedelmek növekedése 2011-ben a korábbi évekhez képest ugyan jelentősen emelheti a lakossági fogyasztást, de a válság alatt felerősödő óvatossági megfontolások hatására a pénzügyi megtakarítások is emelkedhetnek.
Bár a bankrendszer stabilitását a magas tőkeellátottság és likviditási pufferek miatt nem fenyegetik közvetlen kockázatok, a rövid külföldi források magas szintje, valamint a portfolióromlás és a bankadó miatt továbbra is csökkenő jövedelmezőség nehézségeket jelenthet a monetáris tanács szerint.
A globális pénzügyi piaci hangulat alakulását alapvetően a kedvező világgazdasági növekedési kilátások, illetve az eurozónában megemelkedett szuverén kockázatok határozták meg az elmúlt hónapokban. A hazai eszközárak alakulásában a globális hangulat mellett országspecifikus tényezők is szerepet játszottak. A magyar államadósság besorolásának leminősítése nem váltott ki érdemi és tartós piaci reakciókat, a lépések már jelentős mértékben be voltak árazva. Bár a kockázati felármutatók némileg továbbra is meghaladják a régiós országokra jellemző szintet, az év elején jelentősen csökkentek, ami a kormány strukturális átalakítást célzó intézkedéseire vonatkozó optimista várakozásokat tükrözött.
Az egyik tanácstag kifejtette, hogy arra is van esély, hogy a csomag részleteinek kidolgozása után tovább csökken a Magyarországgal szembeni kockázati prémium, ami az árfolyam-erősödésén keresztül mérsékelheti az inflációs nyomást.
Az ülésen Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András vett részt, miután a negyedik újonnan megválasztott tag, Kocziszky György csak április 5-e után csatlakozik a tanácshoz.