Több mint 550 millió forintból környezettudatos, alternatív energiahasznosítással épültek mintatanyák Mórahalmon; a projekt 85 százalékos támogatásban részesült a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében- mondta el Fodor Csaba projektmenedzser az MTI-nek a pénteki projektzáró konferencia kapcsán.

Elmondta, hogy a tervek már 2005-ben megszülettek, de forrásra pályázni csak 2006-ban sikerült. A Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül mintegy 482 millió forinthoz jutottak, melyet több mint 70 millió forintos önerővel egészítettek ki.
Az alapvető koncepció az volt, hogy olyan programot alkossanak, melyben a tanyai létet és életformát egy építészetileg, gazdaságilag, és energiafelhasználásban újragondolt koncepció alapján mutassák be.
A mintatanyák április 30-ra elkészülnek, jelenleg bútorozzák be azokat. Három tanya épült: egy lakóingatlan, egy gazdálkodó tanya istállókkal, illetve egy sütőház aszaló területtel, valamint egy több mint 1.000 négyzetméteres üvegházzal. A komplexumot és a később készülő esetleges további épületeket termálvízzel fűtik majd, ezért két termálkutat is fúrtak. Emellett a biomassza tüzelésre is lehetőség van, valamint készültek pellett kandallók és cserépkályhák. Az épületekbe komoly hőszigetelést építettek be, és különböző napcsapdákat alakítottak ki, hogy minél kevesebb energiát használjanak fel.
A komplexumot a tervek szerint egy arra alkalmas család irányítja majd, az ő feladatuk lesz a gazdaság fenntartása mellett az érdeklődők körbevezetése, ellátása, a rendszer bemutatása is. A családot várhatóan egy hónapon belül választják ki.
A komplexum a rajta található három generációs életre alkalmas két lakás mellett, 25-30 fős szálláshellyel is rendelkezik.
A projektről Nógrádi Zoltán (Fidesz) Mórahalom polgármestere elmondta: bár az utóbbi években a vidéki lét leértékelődött, ez egy olyan beruházás, mely modern tanyaépületeket mutat be korszerű épületgépészeti és technológiai megoldásokkal. A többgenerációs házak olyan életminőséget biztosítanak, melyek felérnek a városi élettel.
A Homokháton a lakosság 40 százaléka tanyán él, ami azt jelenti, hogy van olyan település ahol a lakosság 25 százaléka, de van olyan is ahol 60 százalék. Mint a városvezető fogalmazott: a projekt a területnek rendkívül fontos, hiszen a tanyai létformát, annak minden természetközeli varázsát bemutatja, és ezzel együtt segít átörökíteni a gazdaságban és a társadalomban betöltött funkcióját. Hozzátette, hogy "a vidék léte egyben Magyarország léte, és a következő kormányzatoknak a vidéki életminőség javítására, így a tanyák megmentésére is nagyobb energiát kell fektetniük, hiszen ez a települési forma európai unikum.”