Nem kapta meg a végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a francia Alstomnak a budapesti 2-es metróvonalra szánt metrókocsija. Az Alstom még vizsgálja, hogy fellebbez-e, a Fővárosi Önkormányzat összehívja az illetékes bizottságokat, a BKV pedig azt vizsgálja, milyen következményei lennének a szerződés felbontásának.

A hatóság pénteki közlése szerint nem bizonyosodott be, hogy a Metropolis fékrendszere megfelel a jogszabályban előírtaknak, illetve az sem, hogy az előírt biztonsági szintet képviseli. Az NKH álláspontja szerint az alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű "akaratlan indíthatóságát", és szükség van a vonatvezérlő szoftverek további módosítására is.
Az elsőfokú hatósági döntés nem jogerős.
Az Alstom jogi és technikai szakértők bevonásával vizsgálja, hogy fellebbez-e az NKH határozata ellen. Közleményük szerint az NKH a fékrendszer miatt utasította el az engedély kiadását. Mint írták, a kötött pályás járműveiken használt fékrendszerek hasonlóak az Európában széles körben alkalmazott metrófékekhez, de a magyar előírásoknak nem felel meg. Az Alstom derogációt kért (azaz mentesítést e szabály alól), de ezt a hatóság nem adta meg.
A BKV vizsgálja, hogy milyen jogi és pénzügyi következményekkel járna, ha fel kellene mondania az Alstommal a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek leszállítására kötött 65 milliárd forintos szerződést. Az Alstom szerint erre a BKV-nak nincs lehetősége.
A Fővárosi Önkormányzat június 3-i döntésének értelmében a BKV vezérigazgatójának meg kell szüntetnie az Alstom konzorciummal kötött szerződést, ha a gyártó július végéig nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt a 2-es vonalra szánt szerelvényekre.
A Fővárosi Önkormányzat - pénteki közleménye szerint - elfogadja a hatóság döntését, és a lehető legkorábbi időpontra összehívják a városüzemeltetési bizottságot, amely dönt arról, hogy mik legyenek a következő lépések.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője az MTI-nek elmondta: elkerülhetetlenné vált a szerződésbontás az Alstommal, és "sajnálják, hogy kétéves csúszás kellett ahhoz, hogy a főváros is belássa, tarthatatlan a helyzet".
A lehetséges következményekről szólva Vitézy Dávid azt emelte ki, hogy több - a 2-es és 4-es metró felújításával, építésével kapcsolatos - szerződést is újra kell tárgyalnia a BKV-nak. Az Alstommal kötött szerződés meghiúsulása miatt a BKV lehívhatja a szerződésben rögzített bankgaranciákat, ezzel jelentős bevételhez juthat, de nem szabad hagyni, hogy ezt felélje, ezt az összeget mindenképpen a járműpark cseréjére kell fordítani - hangsúlyozta a szóvivő.
Az Alstommal 2006. május 30-án írták alá az M2 és az épülő M4 metróvonal új szerelvényeinek tervezésére, gyártására és szállítására vonatkozó szerződést. E szerint a 2-es metróvonalra az Alstomnak 22, egyenként öt kocsiból álló szerelvényt, a most épülő 4-esre pedig 15, egyenként négy kocsiból álló, teljesen automata metrószerelvényt kell gyártania, mintegy 65 milliárd forintért.
A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet. Az Alstom pedig - a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére - legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 szerelvényt.
Ha a Fővárosi Önkormányzat felbontja a szerződést, új közbeszerzési eljárást írhatnak ki a 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Az Index.hu információi szerint ez esetben újabb egy évvel is tolódhat a 4-es metró legutóbb 2013-ra tervezett átadása. A 4-es metró automata szerelvényei ugyanis csak akkor kaphatják meg a gyártáshoz szükséges engedélyt, ha a 2-es vonalra szánt - ugyancsak Metropolis típusú, de nem automata - kocsikra a gyártó már megszerezte ezt a dokumentumot.
Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma felszínre került, ilyen volt többek között az áramszedő vagy a homlokfali menekítőajtó és a fékek műszaki hibája is.
A BKV által a fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság június 23-i kérdéseire adott válaszokból kiderült az is, hogy a francia próbák végeztével a kerékpárokon jelentős mértékű, egyoldali kerékkopás volt tapasztalható - az Alstom indoklása szerint a próbapálya vonalvezetése és a próba körülményei miatt.
A műszaki hibák kijavítása után az Alstom benyújtotta a végleges típusengedély iránti kérelmét az NKH-nak, de a hatóság az átadott dokumentációk és a vizsgálati eredmények alapján nem volt meggyőződve arról, hogy a prototípus teljes mértékben megfelel a járműszabályzatban foglaltaknak. Ezért - többek között a vezérlő szoftver tekintetében - független szakértőt kért fel, és további 1500 kilométernyi tartampróbát rendelt el.