A miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben fejezték ki aggodalmukat hétfőn a megyei múzeumok igazgatói az örökségvédelmi törvény tervezett módosításával kapcsolatban: véleményük szerint a szeptember 27-én benyújtott indítvány túl szűk anyagi és időkeretet hagyna a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokra.

A Budapesti Történeti Múzeum és 18 megyei múzeum igazgatói által aláírt nyílt levél emlékeztet: az Országgyűlés kulturális bizottsága által benyújtott módosító javaslatot a feltárások tényleges elvégzőivel, azaz az általuk vezetett intézményekkel senki nem egyeztette.
A közlemény jogosnak ismeri el a beruházók igényét a kiszámíthatóságra, hangsúlyozza azonban: a régészeti munkák elvégzéséről jó előre gondoskodniuk szükséges, illetve tudatosan törekedniük kell arra, hogy a beruházással elkerüljék a régészeti lelőhelyeket. Ha ez nem lehetséges, áldozniuk kell arra, hogy az örökségvédelmi kockázatokat alaposan megismerjék.
"Elfogadhatatlan, hogy az NFÜ, a NIF és az NFM egyes beruházások késlekedéséért kizárólag a régészetet tegye felelőssé, hiszen látjuk, hogy az NFÜ-s szerződéskötések a megítélt pénzek kifizetéséhez hasonlóan rendkívül lelassultak a kormányváltás óta. (...) Gyakran előfordul, hogy a szerződéskötési folyamat hosszabb ideig tart, mint a tényleges ásatás" - szól a közlemény.
Mint az aláírók hozzáteszik, az utóbbi évtizedben a régészet tartotta életben az egyébként jócskán alulfinanszírozott múzeumi területet.
A módosító indítvány a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárási munkák kezdeti fázisát jelentő próbafeltárásokat legfeljebb 30 munkanapra, majd az ezt követő megelőző feltárások időtartamát szintén maximum 30 munkanapra korlátozná. A hatályos szabályozás erre célra a beruházások teljes költségének legalább 0,9 százalékát szánta, az új tervezett szerint erre a célra költségek legfeljebb 1 százaléka fordítható.
"Meggyőződésünk, hogy a költségeknek és a feltárások időtartamának a napvilágra került módon történő drasztikus csökkentése a hazai régészeti örökségvédelmet európai viszonylatban is példátlan és egyedülálló módon lehetetlenítené el, mindezeket figyelembe véve a döntéshozóknak be kell látniuk, hogy csak az eljárások körültekintő és átgondolt szabályozásával érhetnek célt, így ugyanis a gazdasági és örökségvédelmi érdekek egyaránt egyensúlyba hozhatóak lesznek, nemzeti örökségünk jelentős részének feláldozása és megsemmisülése nélkül is" - reagál a tervezett módosításokra a közlemény.
A dokumentumot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) vezetőjeként aláíró Kálnoki-Gyöngyössy Márton az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: nyílt levelükkel nem elsősorban kritizálni szerettek volna, hanem együttműködési szándékukat jelezték. A cél ugyanis közös: a beruházásokat megelőző gyors és költséghatékony régészeti örökségvédelmi rendszer kiépítése - jelezte a múzeumigazgató.
Mint hozzátette, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó ásatások időtartamában és költségeiben nagy különbségek lehetnek, részben attól függően, hány feltárandó lelőhely van. De eleve az autópálya-nyomvonalak tervezésének is úgy kellene történnie, hogy figyelembe veszik, hol érintenek régészeti lelőhelyeket - vélekedett.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton becslése szerint átlagosan 3-6 hónap alatt zajlik le egy feltárás, de ez munkaszervezési kérdés is: lehet ennél rövidebb, de az többe kerül.
"Ez olyan, mint ha azt mondanánk, hogy egy kórházi műtét legfeljebb 10 percig tarthat, és 10 ezer forintba kerülhet. Lehet, hogy a sebészi beavatkozások jelentős része ilyen, de tudjuk, hogy ennél vannak jóval hosszabb és költségesebb műtétek is" - vont párhuzamot a szakember.
Mint elmondta, az átlagos forrásigény tekintetében a nyomvonalas beruházások esetén a teljes projektköltség 3 százaléka reális lehet. "De mi történik akkor, ha súlyosan +fertőzött+ területeken vezet a beruházás? Erre is ki kell találni valami megoldást, például hogy legyen egy vis maior kezelési lehetőség" - hívta fel a figyelmet.
A múzeumigazgató hozzáfűzte: az ásatási költségekbe nemcsak a terepmunka, hanem a leletek feldolgozása is beletartozik: "nem az a cél, hogy jól kilapátoljuk az előkerült leleteket, aztán évszázadokig pihenjenek tisztítatlanul és feldolgozatlanul. Ha egy lelet egyszer tönkremegy, akkor örökre elveszett" - figyelmeztetett.
"Röpködnek a milliárdok, hogy az elmúlt tíz évben mennyit fordítottak régészetre, de ha csak az előkerült kincsleletek anyagi értékét nézzük, akkor hasonló nagyságrendről beszélhetünk, és ez egyszer, s mindenkorra megsemmisült volna" - hangsúlyozta Kálnoki-Gyöngyössy Márton, emlékeztetve: nem kevés éremleletet, nagy nemesfém-tárgyat tártak fel Magyarországon az utóbbi évtizedben.