Megkezdődött a DT Diamond Rt. ügyében indított büntetőper a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön; a cég volt és jelenlegi vezetőjét a gyémántbefektetésekkel kapcsolatban egyebek mellett több rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolják.

A két férfit a Fővárosi Főügyészség azzal vádolja, hogy a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert ejtettek tévedésbe. A tárgyaláson a vádlottak közölték, nem érzik magukat bűnösnek.
A rendőrség a cég ellen 2004 óta folytatott nyomozást, azt 2009-ben zárta le, és akkor azt a tájékoztatást adta, hogy a megtévesztett, magas hozamra váró vevők 200 ezer és 69 millió forint közötti összegért vásároltak gyémántot, a meg nem térült kár meghaladja a félmilliárd forintot.
A tárgyaláson ismertetett vádirat szerint Tencz János elsőrendű vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott, majd elhatározta, hogy gyémántbefektetéssel foglalkozik a jövőben, s az ügyfelek megtévesztésével jelentős pénzösszeghez jut.
Tencz János az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt-adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett.
A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származásával, értékével és azok értéknövekedésével kapcsolatban a vádlott az ügyfeleket megtévesztette. A visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. Az ügyfeleinek ígért nyereséget a vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek további befektetéseiből származó bevételből tudta megfizetni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004 végén hozott határozatában megállapította, hogy a társaság a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, ezzel egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását, és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett.
Mint elhangzott, a büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, amelynek hatására az ügyfelek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a cég fizetésképtelenné vált.
Tencz János - a vád szerint - 2002 januárjától 2004 decemberéig "közvetve vagy közvetlenül" legalább 626 embert ejtett tévedésbe, legalább 1651 gyémánt értékesítésével kapcsolatban kötött gyémántértékesítési, visszavásárlási szerződést. Őt az ügyészség - egyebek mellett - 5 rendbeli, különösen nagy kárt okozó, emellett 290 rendbeli, jelentős kárt okozó, s 328 rendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja.
A vádirat szerint Tencz János 2005 elején 500 forintért eladta a cég részvényeit a másodrendű vádlottnak, Kálmán Tamásnak, aki az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján egymilliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfeleket arról tájékoztatta, hogy a befektetések kifizetése csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően indulhat meg.
A vád lényege szerint Kálmán Tamás később a PSZÁF 2004-es határozatára hivatkozva - annak tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve - felmondta a DT Diamond Rt. és az ügyfelek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta őket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a cég részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlására ajánlatot is tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni.
Az ügyészség szerint valójában Kálmán Tamásnak és a társaságnak továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt.
A másodrendű vádlott újabb és újabb kifogásokat találva az ügyfeleit folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására.
Kálmán Tamás 2005 márciusától 2006 novemberéig 172 ügyfél megtévesztése útján 428 drágakövet vett át, ezért őt az ügyészség - egyebek mellett - 23 rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, és 130 rendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja.
A bíróság előtt csak Kálmán Tamás kívánt vallomást tenni, Tencz János nem. A másodrendű vádlott arról beszélt, hogy a vádirat rá vonatkozó részét dokumentumokkal tudja cáfolni, s a hét éve tartó ügy miatt a hatóságok ellehetetlenítették a cég működését, ezért a mai napig nem sikerült a kifizetés az ügyfeleknek. Kálmán Tamás kérte, hogy állítsák vissza a cég működését, a vádirat rá vonatkozó részét pedig "semmisítsék meg".
A per március 7-én tanúmeghallgatással folytatódik. Az ügyben eljáró bíró jelezte, hogy az eljárás során várhatóan mintegy hatszáz tanút hallgatnak meg.