Legalább 2018-ig folytatja a NATO a folyamatos ellenőrzést a balti államok légterében a szövetség döntéshozó tanácsának szerdai brüsszeli határozata szerint.

Mint Anders Fogh Rasmussen főtitkár közleményében emlékeztetett, olyan műveletről van szó, amely egyértelműen mutatja a NATO elkötelezettségét a kollektív védelem iránt és a tagországaival szembeni szolidaritást.
Hozzátette: illeszkedik a kezdeményezés a májusban tartandó NATO-csúcsértekezlet egyik központi témájához, a többnemzeti kezdeményezésekre épülő, a tagországok közti együttműködést kidomborító védelmi politika erősítéséhez.
Rasmussen szerint a program azt is mutatja, hogyan lehet a NATO-ban összetársítani a biztonsági követelményeket a költségvetési realitásokkal.
A három balti államnak - Lettországnak, Litvániának és Észtországnak - nincsenek harci repülőgépei, ezért meghatározott időszakokra, egymást váltva más tagállamok gépeit telepítik az egykori Szovjetunióhoz tartozó térségbe.
Az 1991-ben függetlenné vált köztársaságok légterét 2004-es NATO-csatlakozásuk óta ellenőrzik más tagországok vadászgépei. A szövetség korábban jelezte: nem is kéri a balti országoktól vadászgépek beszerzését.
Oroszország korábban értésre adta, hogy nem látja szükségesnek a balti légtérellenőrzést a NATO részéről, de nem is ellenzi azt.